Mi is az a pH érték? Mit jelöl? Egy nullától tizennégyig terjedö számskálán (lakmuszpapíron) bármely folyadéknak, és folyadéktartalmú valaminek, így bárminek, ami vizet tartalmaz, vagy köt meg, többek között a testnedveinknek sav, és lúg háztartását, kémhatását méri.
A víz Földünk leggyakoribb vegyülete, amely mindhárom halmazállapotában előfordul.
Gáz halmazállapotban vízgőzként a légkörben, valamint folyadék és szilárd halmazállapotban, mint a kőzetburok kémiailag kötött vizeiben (nehezen meghatározható – becslések szerint a felszíni vízkészlet 15-50%-a lehet) és a felszíni vízkészletekben, mely összesen kb. 1.384.000.000 km3 víztömeget jelent. Földünk felszínének kb. 71%-át óceánok és tengerek borítják.
A víz az élet alapvető feltétele – nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Víz nélkül a világunk nem létezhetne a mai formájában, ezért is kutatjuk az előfordulását távoli bolygókon, amikor magának az életnek a nyomait keressük. Noha a Föld felszínének 70 százalékát teszi ki, ennek mindössze 2,5 százaléka ivóvíz. A 7-es pH középen, a semleges oldatokat jelöli, ilyen a víz, és mint vízválasztó 7-től lefelé savas, felfelé pedig lúgos oldatról beszélünk. A vízcazonban egy amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is. Milyen pH értékek érdekelhetnek bennünket a hétköznaok során?
Talaj
A kémhatásnak akár a hobbi kertészkedők körében is jelentősége lehet, mert minden növénynek megvan a maga talajigénye, melyben egészségesen és jól fejlődik, vagyis a talaj kémhatása befolyásolja a tápanyagok felszívódásának mértékét.
A talaj kémhatása elsősorban az alapkőzettől függ, ugyanis ebből alakul ki a talaj, így ez viszonylag állandó érték, mely még az évek során is csak kis mértékben változtatható. Ha az alapkőzet savanyú, akkor savanyú talaj jön létre, ilyen például a gránit. Csapadékos térségben a talaj általában savas, mert a sok víz kimossa a bázikus talajból a kalciumot és a magnéziumot.
Talán nem mindenki tudja, hogy otthon a kertjében milyen típusú a talaj, és az milyen növények ültetésének kedvez? Mielőtt nekifognánk az idei tavaszi virág- és zöldségültetésnek, főként ha tavaly nem voltunk benne túl sikeresek, érdemes megnézni, savas vagy lúgos kémhatású-e kertünk talaja. A növények egy része érzékeny erre, és nem fog szépen fejlődni, ha nem tudjuk biztosítani számára az egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő kémhatást. A hortenzia élő pH indikátorként viselkedik, így ha rendelkezünk hortenziával, egész könnyen, segédeszköz segítsége nélkül is megállapíthatjuk földünk kémhatását. A hortenzia a savanyú talajt kedveli, és a talaj pH értékének változásával változik a színe. Ha a talaj pH értéke 4.0-5.0 között van, akkor virága kék lesz. Azt is sikerült kísérletekkel kimutatni, hogy a kék szín intenzitásához az alumíniumsók koncentrációjának is elég magasnak kell lennie.
Kísérlet
De ha nincsen hortenziád, és nem tervezel lakmusz papírt vásárolni, vagy csak éppen kísérletezni van kedved (a gyerekek nagyon szokták élvezni az ilyesmit), próbáld ki ezt az egyszerű, házi módszert, melynek segítségével megtudod állapítani a talaj kémhatását. Szükséged lesz hozzá
- 2 db tálka
- 2 x 1dl desztillált víz (pH-értéke 7.0, azaz semleges)
- egy-két evőkanálnyi ecet (pH-értéke 2.2)
- fél evőkanálnyi szódabikarba (pH-értéke 8.3)
A két tálkába tegyél egy-egy evőkanálnyi földet. Adj hozzájuk egy-egy deciliter desztillált vizet, és jól keverd el, hogy a föld feloldódjon a vízben. Ezután add hozzá az egyikhez az ecetet, másikhoz a szódabikarbónat, és amelyik pezsegni kezd, azzal ellentétes a föld kémhatása.
A (savas) savanyú talaj ellentéte a (lúgos) meszes. A mészkőpor, vagy fahamu, de akár a vezetékes kemény víz is lúgosító hatásúak, míg tőzeggel (tulajdonképpen aprított tőzegmoha komposzttal) savanyíthatunk a talajon. De akár meszes, akár savanyú a földünk, ne akarjuk rohamtempóban megváltoztatni az adottságait. Kezdjük a talaj javítását először komposszttal, az ugyanis képes a túlzott pH-értékeket mindkét irányból a semleges felé finomítani. Ráadásul serkenti a talaj élővilágát, javítja a talaj szerkezetét. A növények erősebb gyökereket lesznek képesek nevelni, így a nem optimális kémhatású talajból is megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthatnak. A kifejezetten savanyú földigényű növények “A” típusú, a kifejezetten lúgos földigényű növények “C” típusú, a semlegesek pedig “B” típusú, azaz általános virágföldet igényelnek.
“A” típusú virágföldet kedvelő növények: Szamóca, áfonya, gesztenye, paradicsom, paprika, burgonya, padlizsán, uborka, tök, zeller, petrezselyem, nőszirom, begónia, erika, örökzöldek.
“C” típusú virágföldet kedvelő növények: Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű.
Testünk
Testünkre is nagy befolyással bírnak a különféle kémhatású anyagok. Nem árt felidézni, hogy a savak és a lúgok is maró hatásúak. Mind, a testünkre kívülről érkező, és a szervezetünkbe, táplálék útján bevitt anyagok között, testünk harmóniát igyekszik fenntartani, és ennek érdekében minden kis porcikánknak meg van a maga optimális pH értéke. Nyálunk kémhatása például 7.5, vagyis enyhén lúgos. Vérünké 7.3, és ha ez az érték két tizednyit is változna, abba belehalnánk. A vizelet vizsgálatok normálértéke: pH 4,5-8,5, Testünk, fejbőrünk és a hajunk pH értéke (több reklámból megtanulhattuk már), 5,5 körül mozog. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Bőrünk pH-értéke enyhén savas, míg az átlagos szappané 10 körül mozog, vagyis lúgos kémhatású. Ez nem meglepő, különösen ha valaki emlékszik még rá, hogy régen nagyanyáink hamulúgból készítettek házi szappant, melyek egyébként rendkívül jó flttisztító hatással rendelkeznek. De ez az oka annak is, hogy ma már nem javasolják, hogy szappannal mossunk arcot. Kicsit feszül tőle a bőr, hiszen a lúg megmarja testünk felső, enyhén savas felületét. Szappan helyett használjunk enyhén savas arclemosót.
Az ember születésekor a leglúgosabb, majd élete során fokozatosan savasodik. Minél savasabb egy szervezet, annál öregebb. A savas szervezet fáradékonyabb, teljesítő képessége gyengébb. A legsavasabb testnedvünk a gyomorsav, ahol a sejtjeink nátriumkloridból sósavat termelnek. Ez teszi képessé az embert az étel megemésztésére, és a baktériumok elpusztítására.
Savasító anyag: foszfor
A savképződésért a foszfor tehető felelőssé. A foszforsav és sói (a foszfátok) a természetben igen elterjedtek. A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban (fogakban) beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a szervezet működési folyamataiban vesz részt. Csak kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza, vagyis, ha túl sok van a szervezetben, akkor lerakódásokhoz vezethet.
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nagyon ritkán alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Ez azért lehetséges, mert sokféle táplálékban megtalálható, sőt az élelmiszeripar – elsősorban savanyító, tartósító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként, például felvágottakban, konzervekben, kész-, és félkész ételekben., édességekben, sajtokban, és valamennyi bolti italban, mint például a kóla. A természetes forrásokat tudja azonban a szervezetünk jól hasznosítani, és mint adalékanyagot mellőznünk, de legalább is ritkítanunk kellene.
A foszfor hiánytünetei: gyenge puha csontok, növésben való elmaradás, anorexia, a kéz és az arc izmainak görcsei, rángatózás, alacsony csontsűrűség. A Crohn- betegségben és elhanyagolt cukorbetegségben szenvedők is hasznát láthatják kiegészítésének.
A foszfor felszívódását gátló tényezők: leginkább a vas, a magnézium és az alumínium gyakorol rá rossz hatást, vagy a túl sok kálcium bevitel. A kalciumhoz viszonyítva körülbelül ugyanannyit kellene bevinni belőle, de csecsemőkorban és kisgyermekkorban a kalciumnak sokkal többnek kell lennie. Felszívódáását gátolhatja hosszú időn át szedett gyomorsavlekötő is.
Természetes foszfor források: szinte minden élelmiszerbn megtalálható, hüvelyesek, olajos magvak, sajt, máj, éti kagyló, homár, füstölt lazac
Lúgosító anyagok: kálcium, kálium, nártium, magnézium
A foszfor savasító hatását közömbösíteni képes lúgosító anyag (talaj esetében mésznek mondanánk), testünk esetében a kálcium. A kálcium emellettt még a kálium, nátrium, magnézium számítanak lúgosító anyagoknak. A kálcium az egyik leggyakoribb ásványi anyag a szervezetünkben, 99%-a a csontokban, és a fogakban található, a maradék 1% pedig szövetekben, és a vérben. A kálcium szerepe elsősorban a csontok erősségének és sűrűségének karbantartásában határozható meg, illetve számos fiziológiai folyamatban, például véralvadás, izomösszehúzódás, enzimaktivitás szabályozása, sejtmembránnal kapcsolatos funkciók, stb. Segít a szervezetnek a szabályos szívműködésben, a mélyebb alvásban. Támogatja az idegrendszert, különösen az idegingerületek átadását. Részt vesz a vas felszívódásában. Hasznos lehet azoknak is, akik túlságosan érzékenyek a stresszre, fokozott hajlamuk van gyulladásra, egyes izomcsoportok görcsére.
Fontos szerepet játszik az alábbi betegségek megelőzésében és/vagy kezelésében: szürkehályog, vastagbélrák, magas vérnyomás, gyulladásos bélbetegségek, vesekő, csontritkulás
A kalcium interakciója más vitaminokkal, ásványi anyagokkal:
- A D-vitamin gyorsítja a kalcium felszívódását a bélből.
- A kálium nagy mennyiségű fogyasztása csökkenti a kalcium vizeleten keresztüli távozását.
- A nátrium, koffein vagy fehérje nagy mennyiségű fogyasztása növeli a kalcium vizeleten keresztüli távozását.
- A túl sok állati fehérje gátolja a beépülést.
- Az ételben és a táplálékkiegészítőkben lévő kalcium csökkenti a vas felszívódását.
Kalciumhiányt okozhat: mellékpajzsmirigy alulműködés, D-vitamin hiány, vesebetegségek, és hasnyálmirigy-gyulladás is. Ezekben az esetekben a kiváltó ok megszüntetése nélkül nem jön rendbe a kalcium-háztartás.
Természetes kálcium források: tehéntej, kecsketej, és tejtermékek, mint joghurt, mozzarella sajt, ásványvíz, gomba, szardínia, kagyló, sötétzöld levelű zöldségek: petrezselyem, spenót, bazsalikom, rukkola, mustárlevél, csalán, csombor, kapor, kakukkfű, rozmaring, oregánó, tengeri moszat, alga, mángold, fokhagyma, póréhagyma, brokkoli,kelbimbó és kelkáposzta, zeller, spárga, karalábé, római kömény, koriandermag, szegfűszeg, fahéj, tökmag, dió, mogyoró, mandula, napraforgómag, mák, szezámmag, zabpehely, barnarizs, narancs, füge, sárgarépa. Ezek között pedig az egyik legkisebb szemű összetevőben van arányait tekintve a legtöbb kálcium, tehát az abszolút győztes a mák. 100 gramm mák 1400 mg kalciumot tartalmaz, és még finom is!
Teremtsünk optimális feltételeket egészségünk megőrzéséhez, fogyasszunk minél frissebb, minél kevesebb feldolgozáson átesett, minél egyszerűbben, lehetőség szerint házilag készített, változatos ételeket! Így több vitamin és ásványi anyag marad az ételben, mely biztosítani tudja napi szükségleteink. Sőt, ezáltal szabályozható a túlzó mennyiségű foszfor bevitel is, hiszen ha kevesebb tartósított ételt fogyasztunk, könnyebben fenttartható sav-lúg egyensúlyt kínálunk szervezetünk számára.
Harmónia: savak és lúgok egyensúlya
A foszfor, feladatát a kalciummal együtt látja el, optimális arányuk: dupla annyi kalcium, mint foszfor. A kalcium a foszforral egyensúlyban, közös vegyületet alkotva felel az egészséges csontokért és fogakért. A magnéziummal együtt és egyensúlyban felelnek a szabályos szívműködésért, vérkeringésért, az idegek és izmok egészségéért.
Mivel ezek a fiziológiai funkciók elengedhetetlenek az élethez, a szervezetünk komplex rendszert alkalmaz a vérben lévő kálcium mennyiségének szigorú szabályozásához, illetve a megfelelő mértékű kálcium biztosításához a fenti folyamatokhoz. Ha a tápanyagokkal szervezetünk nem kap elég kálciumot, és a vérkalcium szintje alacsony, kétségbesésében a csontokból, és az izomzatból kezdi kivonni az egyensúly fenntartásához szükséges lúgosító anyagokat, ez pedig mozgásszervi problémákhoz vezethet, mint csontritkulás, izomgörcsök, ízületi fájdalmak, emésztési zavarok. A túlzott kálciumbevitel viszont emelkedett vérkalciumszinthez (hiperkalcémia) vezethet. Ha mindez csökkent foszforszinttel párosul, akkor a végeredmény lágyrész-meszesedés lehet (erek, szívbillentyűk, ízületek stb), amelynek következtében túlzott mennyiségű kálcium gyülemlik fel a sejtekben, a csontokba való beépülés helyett.
A felnőtt ember csontjaiban lévő kálcium 20%-a évente kiürül és újra pótlódik. A csontlebontás és a csontépülés folyamata felnőtt korban kiegyensúlyozott, ahogy azonban öregszünk, kevesebb csont képződik, miközben több bontódik le, így érdemes idős korban pótolni azt. A mesterséges készítmények a legtöbb esetben kalciumot és magnéziumot együtt tartalmaznak, ezek közül azt érdemes fogyasztani, amelyben a fenti elemek aránya 2:1-hez, mivel a hasznosulás mértéke így optimális.
Ne felejtkezzünk el a kalcium mérgezésekre gyakorolt semlegesítő hatásáról sem. Általános szabály maró anyag lenyelésekor, hogy nem szabad hánytatni a beteget.
A leggyakoribb lúgos kémhatású mérgező anyagok: fehérítő, hipó, Domestos. Semlegesítsd a lúgot úgy, hogy híg ecetsavat, borecetet – egy rész borecet tíz rész vízhez -, citromlevet, hígított tejet vagy vízbe kevert tojásfehérjét – két felvert tojásfehérje körülbelül fél liter vízhez – itatsz a mérgezettel.
A savas kémhatású tisztítószerek közül a vízkőoldó lehet különösen veszélyes. Semlegesítsd a savat enyhe lúgokkal, például tejjel vagy sok vízzel.
Kalcium ionokkal mérsékelni lehet bizonyos allergiás reakciókat, mint darázscsípés, gyógyszer allergia is. Rögtön kálciumot, tejet kell inni, itatni. Az intravénásán beadott kalcium injekció csökkenti a szövetek vízfelvételét és gátolja a gyulladásos folyamatokat.
Forrás:
https://okoritmus.reblog.hu/cimke/pH-%C3%A9rt%C3%A9k
http://kalcium.vitaminvaros.hu/kalcium-hatasai/
https://femina.hu/egeszseg/3_eletmento_dolog_amit_meg_kell_tenned_mergezes_eseten/