Amellett, hogy a minimalizmus egy modern művészeti irányzat neve, életszemlélet is, ami arról szól, hogy tényleg csak annyi tárgyat birtokoljunk, amennyire szükségünk van. Azt, hogy ez pontosan mennyit jelent, mindenki maga dönti el – állítja a The Minimalists blog két szerzője, Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus. “Nincs baj azzal, hogy tárgyakat birtoklunk, az a baj, hogy milyen jelentéssel ruházzuk fel ezeket. A minimalizmus egy eszköz, hogy megszabadulj mindentől, ami felesleges, és hogy azokra a dolgokra tudj koncentrálni, amik igazán fontosak, hogy boldog, teljes életet tudj élni, hogy szabad legyél“ – foglalták össze filozófiájukat. Ők 2010 óta élnek így, és egyfajta gurukká léptek elő, rendszeresen járják a világot, 2016-ban mutatták be dokumentumfilmjüket. A Minimalism: A Documentary About the Important Things 2018 decemberében megérkezett a Netflixre is, egyfajta előkészítésként Marie Kondo műsorára.
Mennyivel szebb lenne a világ, ha olyan keveset vásárolnánk és olyan hatékonyan hasznosítanánk újra, hogy egy egész éves hulladékunk beleférne egy befőttes üvegbe? Bea Johnsonnak sikerült ezt megvalósítania, és természetesen könyvet is írt róla Zero Waste Otthon címmel, ami magyarul is elérhető. A hulladékmentesség persze nemcsak egyéni szinten értelmezhető, Svédország például azt tűzte ki célul, hogy szemetük 100 százalékát újrahasznosítják. Sokunk számára értékes, és népszrű gondolat a keleti minimalizmus, vagy a zero waste, a nyugati fogyasztással szemben. Tóth Andrea Dobd ki a szemetest! Hulladékcsökkentés lépésről lépésre című könyve is mutatja, hogy a zero waste divat lett. A hulladékmentességet mindenki a maga szintjén értelmezheti, érdemes belevágni! Viccesebb formában a minimalizmus, az önkéntes gazdagok sportja, hiszen sokan vannak, akik kényszerűségből birtokolnak keveset, egyszerűen az anyagi lehetőségeik szűkössége miatt. Egyfajta egyenlősséget próbál teremteni ebben az egyenlőtlen helyzetben.
A két mozgalom, de akár a SLOW LIFE mozgalom is egy tőről fakanak. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy ay emberek javítani kívánnak egyéni jólétükön, ehhez pedig egész egyszerűen csak arra van szükség, hogy selejtezzük ki felesleges cuccainkat, és ne termeljünk több szemetet. Például 2018-ban minden eddiginél hamarabb jött el a túlfogyasztás világnapja. A túlfogyasztás napját akkor hirdetik ki, amikor a Föld lakossága elhasználja azt az erőforrás-mennyiséget, aminek egy évig ki kéne tartania, már amennyiben szeretnénk a mai állapotában megőrizni a bolygót. Ennek egyértelműen társadalmi okai vannak. Nem új keletű dolog, hogy adott tárgyak birtoklása sokat elárul tulajdonosuk státuszáról, és az sem, hogy mindenki szeretne magasabb kasztba tartozni, vagy legalább ennek a látszatát fenntartani. Aztán jött a fogyasztói társadalom, a tömegtermelés, ami először csak Nyugaton vezetett túlfogyasztáshoz, majd a hiánygazdaság után az 1960-as évektől kezdve a többi környező országgal együtt Magyarország is “fellélegzett”. (Az internet és bankkártyák megjelenése nyilván olaj volt a tűzre, az első azért, mert még inkább kinyílt a világ, a második pedig azért, mert minél könnyebb fizetni, annál többet költünk, ez tudományos tény.)
Az életstílus része, hogy kevesebb tárggyal éljünk, és jobban fókuszáljunk az igazán fontos dolgokra, ezáltal kényelmesebben, jobban érezzük magunkat. “A minimalizmus nemcsak egyszerűsítés, nem korlátozódik a fizikai környezetünkre. A fenntarthatóságot a társasági életünkre is lehet alkalmazni. Fontos, hogy a hozzánk közelállókkal minőségi időt tudjunk eltölteni.
Gondolkodjunk kicsiben, kevésben, amit csak tudunk, egyszerűsítsünk le! A tárgyak sokasága növeli a stresszt, hisz minél több tárgy van az életünkben, annál nehezebb feladat azokat tisztán és rendben tartani. A stressz ezen formájára a nők érzékenyebbek, ami alkalmatlanság és szégyen érzettel párosulhat, hiszen még mindig magukra vállalják az otthon rendbentartásának főbb lépéseit, sőt talán nagyobb az igényük is a rendre és tisztaságra. Ha a férfiak nem csinálják meg azt az egy-két dolgot a ház körül, mely rájuk vár, akkor nincs akkora bűntudat érzés bennük, míg a nőknél ugyanez halmozottabb formában jelenik meg, ezáltal nagyobb a felelősségérzetük benne, sokkal több mindent kell ellátniuk. Maga a lomtalanítás, hogy minden zeg-zugot átnézz, eddigi életed tárgyiasult kis részletetit kategorizáld, bizony nem kis feladat. Sok időre és kitartásra lesz szükséged hozzá. De a tiszta és rendezett otthon azt is jelenti, hogy rendben vagyunk, kézben tartjuk az életünk, talpraesettek és alkalmasak vagyunk az életre.