Habár ez volt a kitűzött cél, egy hetet léböjtre szánni, mire kezdtem igazán ráérezni letelt. Őszinte leszek, Andi miatt vágtam bele, és gondoltam becsületből is végigcsinálom, de közben egy nagyon izgalmas kaland lett, számos tanulsággal. Megbeszéltük ma növényvásárlás alkalmával, hogy mindketten folytatni szeretnénk. Hogy ki meddig, még semmi nincs kőbe vésve.
Mit fogyasztottam ma?
- vizet
- Ferenc József vizet
- Zabtejes banánturmixot cítrommal
- sprágás, póréhagymás, zelleres és zellerszáras krémlevest tejszínnel
- Natur joghurtot blueberryvel, a tetején mézes citrommal megcsurgatva
Először is megértettem, hogy a természet adta élelemmel semmi gond – persze előfordulhatnak egyéni érzékenységek. Nem szokásom az ősemberekkel példálózni, hisz nem ismerem őket, de valószínűleg hasonló alapokra helyezték a hangsúlyt a túlélés érdekében, és főleg hidegben fogyaszthattak húst, mikor nem volt éppen zöldség és gyümölcs szezon, ahogy nagyszüleink is télen vágtak disznót. Tavasztól őszig színes a repertoir, sokkal könnyebb a nagy melegekben ezeket az amúgy is nehezebben eltartható, szezonális, ráadásul ínycsiklandó ételeket fogyasztani. Senkit nem akarok lebeszélni a húsfogyasztásról, mint ahogy rá sem akarlak beszélni, de biztos vagyok benne, hogy valami helyes arányra kell törekedni az állati eredetű és a növényi alapú táplálkozást illetően, és hogy már itt is elcsúszott a mérleg, mert a mai ember vagy vega / vegán, vagy húst hússal fogyaszt. Sokkal fontosabb lenne megtalálni a harmóniát a testünkkel, minthogy megtömjük azzal, amit épp megkívánunk. Biztos vagyok benne, hogy ennél okosabban kell nevelni a testünk. Tudni kellene miért vágyunk valamire, mint egy jó szülő, aki ismeri a gyerek vágyait, de azt ad neki – bölcsen – ami szerinte a legjobban szolgálja a gyermek érdekeit.
Szinte biztos vagyok benne, hogy le kéne cserélni az ipari termékeket házira, és a két szép szorgos kezecskénkkel, és legjobb tudásunkkal nekiállni főzőcskézni. A fagyasztott áru is addig egészséges, amíg konkrétan a zöldség / gyümölcs van lefagyasztva. Megpróbálni kiváltani amennyire csak lehetséges a cukrot, és nem bedőlni a reklámoknak, a gyönyörű designe-nak. Valamikor jómagam is dolgoztam grafikusként, így tudom értékelni a szép csomagolást, de a Házin legyen a hangsúly! A házin és a minél egyszerűbb, minél természetesebb dolgokon! Tanuljunk meg fűszerezni, a legtöbb fűszer gyógynövény is egyben. Például a főtt burgonya nem csupán finomabb lesz ha babérlevéllel, és köménnyel együtt főzöd, de az emésztését is elősegíti, vagy a kakükkfű – egyik kedven fűszerem – teája köptető, fertőtlenítő, és immunerősítő hatású. Ezeket az egyszerű praktikákat érdemes kutatni, megjegyezni, mindenben a természetességre törekedni.
Aztán azon is elgondolkoztam, hogy a turmixok, és maguk a préselt levek sokkal jobban esnek az édes íztartományban, a zöldségek java része viszont jobban esik salátaként, vagy párolva és krémlevesként elkészítve, mint smoothie-ként. Habár smoothie-ként sokkal gyorsabban túllehetnék rajta, de nem esik olyan jól, mint egy fantasztikus krémleves. És ennek még azt is okának érztem, hogy a zöldségek java része lúgosít, a gyümölcsök java része pedig savasít. Az emésztést végző gyomorsav is sav, mégpedig Nacl azaz sósav. Napközben jólesnek a savas gyümölcsök, valahogy frissebbnek érzem magam tőlük, estére viszont igénylem a pihenést, a meleg ételt, egy jó tál, levest mely lecsendesíti a gyomrom, és nyugodt alvást biztosít. Meleg ételként viszont nem is gondolok a gyümölcsre, tehát azt sejtem jól van ez így. A savasságtól nem tartok, mert a gyümölcsök kevésbé savasak, mint ha sok foszforral teletömött ipari úton előállított terméket fogyasztanék, ami köztudottan marja a gyomrot.
Tehát léböjt során keverjük a természetet, egy présgéppel, ami nedvességtartalmát vonja ki a gyümölcsöknek, zöldségeknek, de azt gondolom beleférhet azok nyersen való elfogyasztása is. Ha minden nap egészségesen étkeznénk akkor nem volna szükségünk semmiféle böjtre. De a böjt alapvetően jó dolog, mint a munka nemesíti az embert, a böjt megtanít rá, hogy te uralkodsz a tested felett, és hogy tudsz felette uralkodni. Ráéreztem, hogy ez az anyagias világ mennyire a testünk kívánságainak a kielégítéséről szól, és mint az elkényeztetett gyermeknek igyekszünk mindent megadni.
Léböjt végeztével ne kezdj rögtön lakmározásba, mert a gyomrod bizony hozzászokik pár nap alatt erre az üzemmódra. Azt hallottam, hogy az aushwitzi menekültek közül is többen a habzsi-dőzsibe haltak bele miután felszabadították őket, hiszen a gyomruk nem állt készen a mennyiség befogadására. Vagyis gyümölcsöket és salátákat együnk az első napokban, és így készítsd fel a szervezeted a rágó üzemmódra. (Ugyanígy kéne elkezdeni is, nem csak úgy durr bele, – ahogy én csináltam! – de majd legközelebb!) Érdekes tapasztalat még, hogy mind a 7 nap volt székletem, tehát nem áll meg az élet. Fogd fel úgy, mint egy nagytakarítást! Persze van aki hisz benne, van aki meg mindig képes rendet tartani, mindenesetre érdemes átgondolni mit eszel, és miért eszed azt amit kívánsz! Ne feledd továbbá, hogy ami igazán boldoggá tesz, nem kézzel fogható, és hogy…
“Igazán jóllakni az ebéd emlékével lehet” (Weöres Sándor)