Az emberiség mindig is törekedett rá, hogy a fizikai tér jelentés nélküli pontjait valamilyen módon magához kösse, tartalommal töltse meg. A saját holmik által biztosnágot nyújtó terek jelentik otthonunk. Gabriel MarQuez 100 év magány címú könyvében a nők a maradás, a férdiak a haladás útját járják. Akárhogy is, a nő az aki sokat időzik odahaza, és fáradozik azon, hogy ebben a kis mikrovilágban rend és tisztaság legyen, igazi családi fészek, ahol mindenki számára elérhető a nyugodt pihenés, étkezés, feltöltődés, kikapcsolódás. Azt szokták mondani, a nők könnyen elvesznek a részletekben, de a részletekig megtervezni egy otthont nem is olyan egyszerű…
Az otthon egy menedék – az időjárás elől, a munkahelyi/iskolai stressztől, egyéb problémáktól. Mint a “Ki nevet a végén?” című társasjátékban a védelmi övezet. Olyan otthon kialakítása legyen a cél, ahová öröm hazaérni, lehuppani egy csésze teára, elvonulni egy jó könnyvvel, vagy épp vendégeket várni. – Nyugtató színek, textúrák, természetes anyagok, növények segíthetnek a nyugalom megélésében.
A nők számára különösen fontos, hogy az otthon barátságos, melegséget, örömet sugárzó élettér legyen, ahol jó lenni. A férfiak általában az egyszerű, karakteres, átlátható és letisztult eleganciára törekednek. A kettő nem zárja ki egymást!
Mai, rohanó világunkban – ahogy szokták emlegetni – nem engedhetjük meg magunknak, hogy órákig keresgéljünk valamit, vagy hogy órákig főzzünk egy ebédet, hiszen sokkal több dolognak kell beleférnie napjainkba, mint száz évvel ezelőtt. A nők manapság egészen ritka esetben tudnak gyereket nevelő házasszonyok lenni, karrier mellett próbálják belesűríteni az életükbe a régi programot, mely korábban egész életüket kitölthette. Fontos, nagyon is fontos tehát, hogy otthon minden rendben legyen!
Elegáns megoldás, ha nem mutatsz meg minden apróságot, és nem gyűjtesz sok csecsebecsét. Praktikus is, ha minden ugyan kézreálló, elérhető távolságra van, de rendezetten szekrényajtó mögött takarásban, így mindig a rend látszatát kelted, sőt az ajtók védelmet nyújtanak holmijaid számára. Az az előnye is megvan, hogy otthonod tereit így könnyen átlátod, jobban tudsz koncentrálni a feladataidra, vagy épp könnyebben kikapcsolódsz, ha nem vonja el semmi apróság a figyelmet a valóban lényeges dolgokról. A levegő, frisseség és tisztaság érzet, az energiák is könnyebben tudnak áramolni. A művészetet, építészetet, és természetet szelidítsük meg, és békítsük össze a közösségi tereket egyéni foglalatosságinkkal!
Nagyon fontos, hogy tiszteletben tartsuk a vízszintes felületeket, mint a padló, a pult, vagy az asztal. De a függőleges falfelületekre is ügyelj, hogy azokat jól kihasználd. Érdemes egész falakat beépíteni, pakolhatóvá tenni, tárolós funkcióval ellátni, míg másokat szinte teljesen kinyitni hatalmas ablakokkal, hogy bejárja a házat a fény, a szabad levegő. Minél egyszerűbb, annál kényelmesebb! Ha nincsenek a kezed és lábad ügyében zavaró buktatók, nem akad meg a szemed minden apróságon, akkor könnyebb lesz számodra a takarítás, és nem utolsó sorban gyorsabb is.
Figyeld meg mire, és hol van leginkább szükséged! Ennek megfelelően minden holmidnak találj egy helyet, ahol az a tárgy “lakik”. Tevékenységeid végeztével mindent tegyél vissza a helyére. A lehető legkevesebb dolgot tárolj szabadon, felejtsd el a kis porfogókat. Ezáltal a vendégeid is jobban érzik majd magukat, mert nem zúdul rájuk az egész “gyerekkorod”, és több figyelmet tudsz nekik szentelni.
A fiókok kiválóan alkalmasak gardróbszekrényekhez is. Marie Kondo újszerű hajtogatási módszerével nem csupán zokni és alsónemű, de póló, és nadrág tárolására is alkalmas. https://hu.pinterest.com/pin/32088216082526961/?nic=1 Ha ruháidat fiókokban tárolod, kevesebb helyet foglalnak, és utazáshoz is könnyebb lesz bepakolnod a bőröndöt. További nagy előnye, hogy könnyen észreveszed, ha valamelyik darabra sosem esik a választásod. Az ilyen holmiktól válj meg! Csak olyan tárgyak vegyenek körül, melyeket szeretsz, és amelyek látványa örömmel tölt el!
A polcrendszereket dobozok segítségével könnyen áttekinthetővé tehetjük, hisz hasonló elven működnek mint a fiókok. Ezeket minden esetben érdemes külön felcímkézni, még akkor is ha átlátszóak. A nagy méretű dobozoknál előnyös ha gurulnak, mert könnyebben kihúzod a helyéről. A téli és nyári holmik cserélgetésével helyet takaríthatsz meg a gardróbodban. Az éppen nem aktuális szezonális ruhákat vákumzsákokban a legkönnyebb tárolni, mert a kiszorított levegő végett sokkal kisebbé válnak, és nem utolsó sorban a moly sem támadja meg őket. Már mindenféle méretben kaphatók, léteznek utazáshoz, kabátok tárolására vállfás akasztós verziók is, de étel tárolására is nagyon alkalmasak.
A kábeleket és dugaljokat amennyire csak lehetséges tüntesd el szem elől, mert nagyon sokat rontanak az összképen, és takarítási szempontból is nagyon útálatosak. Az elektromos kütyük igzán vonzzák a port, amennyire csak lehet rejtsd el őket.
Hálószobába ha lehet semmi elektronikus tárgyat ne vigyünk be, mert a nyugodt alvást is akadályozhatják. Az alvási szokásaink sokat, és nem előnyükre változtak, nem véletlenül szenvednek sokan – akár már gyerekek is – álmatlanságtól. Elég egy TV a nappaliba, ahol közösen mozizhatunk, de ne TV-re a aludjunk el a szobánkban. Ugyan létezik ébresztő funkció a mobiltelefonokon,mégis egészségesebb volna hagyományos vekkerre ébredni.
Használati és egyéb tárgyaink, nem csupán a stílusirányzatok, de a fejlődés, és korszellem tükrében változtak, váltak egyre prktikusabbá, letisztultabbá, minimalistábbá. Rengeteg fejlődési szakaszon estek át, hogy még inkább szolgálják egészségünket, tisztaságunkat, és a fenntarthatóságot. Például, az első időkben a TV óriási sláger volt, mindenki büszkélkedett vele, ha volt az otthonában. Az egész nappal a TV köré irányult. Talán ez még ma is így van, de közben elkezdtünk arra is törekedni, hogy hogyan lehetne semlegesebbé, vagy láthatatlanabbá tenni, miről is van szó.
Mai tárgyaink jóval kevesebb törődést, idő ráfordítást igényelnek, mint antik elődeik, miközben korszerűsödtek a tisztító eszközök, és gépek is. Az antik tárgyak talán éppen ettől lesznek luxus, vagy elérhetetlen kategória a mai ember számára. A régi tárgyaknak valóban lelkük van, de meg is követelik tőlünk az időt, melyet rájuk kell fordítani, hogy azok valóban szépek legyenek. Gondolok itt például egy ezüst étkészletre, mely akár a levegő kipufogógázokból származó kéntartalmától is megfeketedhet, de a kéntartalmú élelmiszerek is rögtön elszínezik, mint a tojás, vagy a spenót. De vehetjük alapul a faragott, és intarziás bútorokat, vagy a csipkés ágyneműket is. Ugye érezzük, hogy mit áldoztunk fel és miért? Antik tárgyak közül kedvenceim a porcelánok, mert azokat egyszerűen csak mosogatni kell.
Jól szembetűnik, hogy a régi tárgyak másfajta életritmusra, életstílusra készültek, más igényeket elégítettek ki. Régen az emberek nagyobb becsben tartották az apróságokat, a dúsan kidolgozott részleteket. A tárgyak ma, sokszor nem felhívni akarják magukra a figyelmet, sokkal inkább megbújni, beleilleni egyfajta harmóniába, egységbe, életszemléletbe, melyet tárgyainkkal kifejezhetünk. A régi tárgyak szeretete, a nosztalgia életérzés, mind-mind egy olyan életformára engednek következtetni, mint aki ráér. A tárgyakat valóban használjuk, a mi komfort érzetünket szolgálják, vagy saját esztétikai élményben részesítenek bennünket, és csak nézegetjük, pakolgatjuk, felhalmozzuk, gyűjtögetjük, rendezgetjük, és törődünk velük? A régi tárgyakon megakad ugyan a szemünk, de el is gondolkodtatnak… nagyon kisarkítva élményeket, vagy tárgyakat gyűjtünk?
A mai otthonokra bizonyára hatottak az Ázsiai példák, noha a tökéletes puritánságot mi itt nyugatabbra sosem éreztük elég otthonosnak. Így aztán nem is tudtuk teljes mértékben átültetni ezt a szemléletmódot, noha egyre jobban közelítünk a keleti példákhoz: nagy üvegfelületekre törekszünk, divattá vált a loft-lakás, a látszóbeton, mint anyag használata, a korrodációs, iparias felületek. Talán tárgyainkhoz még mindig jobban ragaszkodunk, ahogyan háziállatainkhoz is. Mindenesetre letisztultunk, leegyszerűsödtünk, minimalizáltuk otthonainkat, hogy lehetőségünk nyíljon egy élmény alapú életre, melyben a tárgyak vannak értünk, és nem mi a tárgyakért.