Amit az étcsokoládé jótékony hatásairól tudni érdemes

Elárulom, hogy korábban a tejcsokoládét szerettem… Nem kis mennyiségben, és szinte minden nap megkívántam, fogyasztottam, de az étcsokoládéra valahogy sosem vágytam. Ha valaki ezt nem tudta rólam, és épp étcsokoládé vásárlással kedveskedett nekem, biztos lehetsz benne, hogy végül nem én fogyasztottam el, hanem tovább ajándékoztam. Mi már – gondoltam – azon szerencsések közé tartozunk, akik a tejcsokoládék felfedezése után születtek. Ezt csak azért mesélem el, hogy értsd, valamikor így kezdődött a kapcsolatunk…

A kakóbab

A kakaóbab a kakaófa gyümölcsének a magja, és mint minden mag, funkciójából eredően gazdag tápanyagban, telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és vitaminokban, hiszen egy új élet kezdetét kell támogatnia. Koncentrált és komplex tápanyagforrásként szolgál a biztonságos életkezdethez. A kakaóbab viszont a többi mag közül is kiemelkedik hihetetlen beltartalmi értékeivel.

Talán furcsának tűnhet, de a Chemistry Central Journal-ban publikált tanulmányok alapján azonos mértékben hasznos és tápláló, mint az áfonya, gránátalma, acai bogyó és más szupergyümölcsök. A kakaóbab tele van antixidánsokkal, koncentráltan tartalmaz olyan tápanyagokat, melyek jótékonyan hatnak az egészségi állapotunkra. Nem véletlenül nevezik sokan a magok királynőjének, igazi Superfoodnak.

“Sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben.” /Alexander von Humboldt/

A szerves, nyers kakaó egy olyan szupertáplálék, amely számos egyedülálló fitonutrienst tartalmaz, köztük nagy mennyiségű ként, magnéziumot és feniletil-amint. Ezek elősegítik a fókuszálást és az éberséget, miközben még hangulatot is szabályoznak. A kakaóbabban több antioxidáns van, mint a teában, a borban, az áfonyában és a goji bogyóban. A megfigyelt pozitív hatások teljes mechanizmusát nehéz feltérképezni, nem beszélve arról, hogy több tápanyag együttesen fejti ki jótékony hatását, ami gyakran eltér az eredeti összetevők egyedi hatásától.

A csokoládé

Ahogy érdekelni kezdett a csokoládé fogyasztás története, hatóanyagai, ahogy áttértem a vegetáriánus táplálkozásra, és igyekeztem egészségesebb ételeket fogyasztani, megértettem, hogy a maják és aztékok, akik Istentől kapott élelmiszerként tekintettek a kakaóbabra, és ismerték számos jó tulajdonságát, hasznát, amit mi Európai emberek csak soká, és lassan értettünk meg, sőt számos kutatásra és bizonyítékra van még ma is szükségünk ahhoz, hogy higgyjünk nekik, szóval ami a kakaóbabok felhasználását illeti, abban sem sokat tévedtek… Érthető módon minél kevésbé feldolgozott egy mag, annál több értékes tápanyagot tartalmaz! Elgondolkoztam azon, vajon mi marad a jó tulajdonságokból, mire táblásítják?…

Az azték csokoládé

Az aztékok a csokoládé ital készítéséhez kifejtették a kakaóbabokat, majd fermentálták. (A mai fermentálás különböző fajtái is a helyi hagyományokból fejlődtek ki.) Van ahol farudakra banánlevelet fektettek és arra halmozták a nedves kakaóbabokat. A halmokra újabb banánleveleket fektettek. Másik módszer szerint lyukacsos, nyitott faládákba tették a nedves kakaóbabot és tető alatt tartották. A fermentálás 4-8 napig tartott, ezidő alatt alakul ki a kakaóbab végleges íze és színe. Ezután napon szárították őket 5-7 napig, majd nyitott tűz felett megpörkölték. A pörkölésen kívül, egyéb tartósítási eljárást nem is igényel a kakaóbab. Ahhoz, hogy hosszan elálljon egyedül a nedvességtől szükséges óvni. Azután egy súlyos hengerrel összetörték a magokat és malomköveken szétmorzsolták. Az így nyert port kukoricaliszttel és vízzel kásává keverték, felmelegítették, és habosra verték. Minél tovább habosították, annál jobb ízű italt kaptak belőle. Ez a zsíros és sima hab tette az italt ízletessé az aztékok szerint. Az azték Nahuatl nyelvben a kakaó és víz keverékének neve ’cacahuatl’. A szó, az exportáló maják ’xocoatl’ (sokolátl) szavából származik, egy navatl indiánról kapta nevét, melyhez hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe. Jelentése „keserű víz”.

Az étcsokoládé tulajdonképpen hasonló összetevőkből áll, csak kakaómasszát, (Európai előírások szerint minimum 35%) kakaóvajat (de a prémium fajtákban ennél több is lehet), és kis mennyiségben cukrot, adott esetben fűszereket tartalmaz. Gyakran adnak hozzá még emulgeálószert hogy simább legyen. Ha valaki olvasta a csokoládé történetéről szóló bejegyzésemet, akkor biztosan emlékszik, hogy a csokoládé egy nagyon zsíros, nehezen oldódó anyag, amit kezdetektől fogva vízben próbáltak feloldani. Nos az emulgeálószer éppen ezt a nehézséget az egymásban nem oldódó folyadékok: víz és olaj egyenletes eloszlatását igyekszik kiküszöbölni, egy emulzió létrehozásával. De hiszen mindenki jól ismeri a kakaóport, ami még tejben is nehezen oldódik, végül melegítés hatására megadja magát. Sok fejtörést okozott az emberiségnek, míg megtalálta a módját, hogy a tejben oldott kakaómasszát végül egyenletes, szilárd halmazállapotra hozza. Egészen a tejpor feltalálásáig nem jártak sikerrel. De maradjunk az étcsokoládénál, amely a fentebb említett összetevőkből áll csupán. Viszonylag magas hőmérsékleten a csokiban beáll az ideális kristályállapot, ekkor az öntőformákba csurgatják, kirázzák belőle a levegő buborékokat, és hűtőkamrába teszik. Ez idő alatt a csokoládé gondosan kialakított szerkezete megszilárdul, zsugorodik, és végül könnyedén kipottyan a formából.

A natúr kakaóbabhoz képest persze a csokoládéban a hőmérsékletek változtatásával, a cukor hozzáadásával mindenképpen csökken az értékes tápanyag, de nem tünik el, kétségtelenül marad benne, és ez is érvényesül! A magas kakaó szárazanyag tartalmú étcsokoládé fogyasztása tehát egészséges. A kakaó és a csokoládé ásványi anyagok tárháza, melyek a vitaminokkal együttműködve elősegítik a szervezet normális működését.

Ami a tejcsokoládét illeti, átlagosan mindössze 25%-át képezi kakaó, így logikus, hogy a többi alapanyag nagyobb mértékben érvényesül mind az ízén, mind a hatásán. A csokoládék teljes tömegének 36-55 százaléka is lehet finomított cukor, ami azért nem kevés… Nem csoda hát hogy egy tábla tejcsokoládé elfogyasztásával drasztikusan megemelkedik tested vércukorszintje, ami azután nagyon mélyre zuhan, és ez a vércukorszint-ingadozás cukorbetegség kialakulásához is vezethet. Valójában az európai ember, ahogy amerika felfedezésével megismerte a kakóbabot, rögtön édesíteni kezdte, mivel a csokoládé keserűségével nem tudott megbarátkozni, élvezhetetlennek gondolta. Ezért csökkentették a kakaótartalmat, így “javították fel” az ízt. Az ipar beköszöntével fokozatosan növelték cukor mennyiségét a csokoládéban, és vegyi anyagokat, egészségtelen zsírokat is adtak a csokoládéhoz, amelyek még tovább rontották annak minőségét. Gondoltad volna, hogy az édes tejcsokoládé rendszeres fogyasztása gyengítheti az immunrendszert, megbonthatja a bélflóra egyensúlyát, így melegágya lehet gombás betegségeknek is? Az ilyen jellegű cukor lebontása – táplálkozás kutató szakemberek szerint – főként B1 vitamin és kalciumveszteséggel jár, vagyis nem tesz jót a fogaknak. A fogaknál maradva érdekes megemlíteni, hogy a kakaó viszont kifejezetten védi őket, mivel olyan antibakteriális hatású anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják a káros hatású lerakódások kialakulását a fogak felszínén. Sokszor megfigyeltem már, hogy a természetesebb, akár törzsi módon élő emberek fogazata (még rendszeres fogmosás nélkül is) mennyivel erősebb, mint nekünk Európaiaknak. Több kutatás bizonyítja, hogy a kakaóbab hatékonyabban védi a fogakat mint, a fluorid. Érdekes érv lehet ez is a tejcsoki kontra ét kérdésben.

Habár örültem volna ha a tejcsokoládéról maradhat némi illúzióm, sejtettem, vagyis tudtam előre, hogy az étcsoki lesz az abszolút győztes. Azt mondják áldásos hatása már öt nap rendszeres fogyasztás után érezhető! Eleinte nehéz volt lecserálni a csokoládé hangzására bevillanó képet a fekete társra, akit meg akartam szeretni. Az ajánlott mennyiség azonban mindössze napi 2-3 kocka, ami – valljuk be – nem is olyan sok! Igaz, az íze nem épp az a tipikus nassolni való édes, tejes krémes finomság, amit megszoktam, inkább a keserű, sós között mozog, de éreztem magamban az elhatározást, – gondoltam lássuk csak – hogyan lehet megszeretni!? Ha te sem kedveled annyira a keserű ízt, vagy még barátkoznotok kell, ne rágd össze, és ne nyeld le gyorsan, csak hagyd a nyelveden elolvadni – így csökken a keserű ízérzet. Az étcsokoládét lassan, és ízlelgetve kell fogyasztani! Hamarosan meglátod, hogy sokkal finomabbnak, és ízletesebbnek fogod érezni! A keserű ízérzet abból fakad egyébként, hogy a nyálunk savas kémhatású, és a savasság fokozza a keserű ízérzetet, vagyis a szánkban még keserűbb lesz a csokoládé. De ha lassan esszük, akkor van ideje a kakaó ízmolekuláinak kinyílni, és nagyon különleges ízeket fel lehet fedezni benne. Kombinálhatod a csokoládéfogyasztást más ételek, pl sajt, dió, gyümölcsök, (különösen banán) vagy italok, mint pl kávé, bor fogyasztásával. Igaz, komoly borszakértők inkább kerülik a bor – csoki párosítást, mivel rivalizálhatnak egymással, és így sokszor a bornak csak a savasságát érezzük… De akár jó kezdet lehet a rendszeres kakaó ivás, vagy forró csokival való kísérletezés is! Itt szintén arra figyelj, hogy ne az instant verziót válaszd, hanem a régi hagyományosat, a jó minőségű, keserű porkakaót, amit főzni kell. Cukor helyett pedig ha teheted, haszálj mézet!

Mit szeressünk az étcsokoládéban?

Az étcsokoládé telítetlen zsírsavat tartalmaz, egyáltalán nincs benne koleszterin, viszont van benne – és nem is kevés – szénhidrát (100 g-ban 54% zsír, 38% szénhidrát). A túlzott mértékű csokoládéfogyasztásról az a hír járja, hogy hízlal, és ezáltal számos egyéb problémát okozhat. Hízlal, hiszen energiaértéke magas (575kcal 100g-ban -ez egy átlagos napi energiaigény 25-30%-át teszi ki.  De a veszélyt inkább a tejcsokoládé jelenti magas cukortartalma végett. Több hete fogyasztok étcsokoládét tejcsoki ellenében, de azért azt nehéz volna elképzelni is, egy esti filmnézés folyamán akár egy egész táblával elfogyasszak… Annál is inkább, mert a csoki rendkívüli módon teltség érzetet biztosít, sőt hozzá még megakadályozza a zsírsejtek lerakódását is! Gondoltad volna, hogy csokoládéfogyasztással fogyhatsz is akár? Dr. Halmy László (1935 – 2013) a Magyar Elhízástudományi Társaság egykori elnöke kimagasló munkáját nemzetközileg is elismerték. A belgyógyászprofesszor állította, hogy elhízott betegei kis mennyiségű fekete csokoládéval képesek voltak fogyni, mivel nem kívántak annyit enni más ételekből. Korábban a kakaóbabot a hasmenés kezelésére használták a benne található polifenolok miatt, amelyek bizonyos bélrendszeri elváltozások kialakulását gátolják meg. Minden esetre étvágycsökkentő hatású, és ez összevág egy Will Clower nevű neurológus tapasztalataival is, aki szerint ha étkezés előtt 20 perccel egy kocka „jó” csokit hagyunk a nyelvünkön szétolvadni, kisvártatva bizonyos agyi hormonjaink a következő szavak kiejtésére fognak ösztökélni bennünket: „Tele vagyok.” Ez a teltség érzet azonban nem jár a gyomor elnehezítésével. Érdekesnek, sőt egyenesen viccesnek érzem, hogy csokival kezdhetem az étkezéseim. Gyerekkoromban anyukám épp az ellenkezőjét tanította… Habár eleinte ez a pár kocka óriási mennyiségnek tűnt, ma már könnyebben és szívesebben figyelmeztetem magamat rá!

A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket. Van benne minimális mennyiségben koffein, mely serkentőleg hat az agyműködésre, teobromin, ami a koffeinhez hasonló stimuláns vegyület, az idegrendszerünket erősíti. A koffein önmagában túlpörgetheti a szervezetet és álmatlanságot okozhat. Ebben a kombinációban a teobrominnal, viszont pont ellenkezőleg. A kakaóbabban és csokiban található teobromin és koffein ideális arányuk és hatásmechanizmusuk miatt együtt fejtik ki élénkítő hatásukat, aminek köszönhetően növekszik a szellemi és fizikai állóképesség. Kellemesen élénkít, és biztosítja a nyugodt alvást. Stimulálja az izmokat, az agyi neurotranszmittereket,  a szív-, és érrendszert, a légzőrendszert, ezáltal köhögés ellen is segítéget nyújt. Az étcsokiban lévő katekinek és epikatekinek hatására nő az izmok tápanyagfelvevő képessége is. Ez mit jelent? Hogy sportolás alatt nagyobb energiával leszünk képesek megdolgoztatni izmainkat, és azok gyorsabban lesznek képesek regenerálódni. Így több kalóriát égetünk, miközben az izomlázunk sem lesz olyan erős.

Van benne teofilin, melynek szerkezete hasonlít a teobrominhoz és a koffeinhez. Jellemző tulajdonsága, hogy növeli a koncentráló képességet. MR-vizsgálatok bizonyítják, hogy a csokifogyasztás élénkíti a keringést az agyban, amitől összeszedettebbek leszünk és jobban fogunk tudni koncentrálni, segít az emlékezőképességünk fejlesztésében is. Ezért, vizsgaidőszakban, vagy egyszerűen csak  a memória karbantartására is kiváló!

A jó minőségű étcsokoládé pozitívan befolyásolja mentális egészségünket is. Tartalmaz feniletil-amint, ami a noradrenalin- és dopamin termelődés kiváltója, emiatt a szervezet belső amfetaminjának tekintik. Tulajdonképpen természetes antidepresszánsként szolgál. Egy maláj kutatás bizonyítja, hogy az étcsokoládé képes a depressziót, szorongást csökkenteni. A kutatásba 133 rákbeteget vontak be, akiknél gyakoriak ezek a mentális, lelki problémák. Már néhány nap után láthatóvá vált, hogy azok a betegek, akik napi szinten kapnak étcsokoládét, jóval kevésbé szoronganak, és javul a kedélyállapotuk, hangulatuk, hiszen csökkenti a szervezet kortizol nevű stresszhormon szintjét. Egy finnországi kutatás is hasonló eredményekre jutott. Kimutatta, hogy a csoki csillapította a stresszt a várandós anyák körében, és az ilyen anyukák gyerekei többet mosolyogtak, mint a csokoládéval-nem-élő társaik utódai. A közérzet javulása azonban nem a cukortartalommal, édes ízérzettel van kapcsolatban, – ahogyan erre sokszor szeretnénk, szerettünk volna gondolni – hanem egy anandamid nevű anyaggal, ami észt vesz az agyban lévő cannabinonid receptorok aktiválásában. Ezt az anyagot boldogság vegyületnek is nevezik, hiszen fokozza a boldogságot és a motivációt- a csokoládé 1g -jában kb 7mikrogrammnyira tehető. Ez az anyag, és ez a mennyiségi arány épp elég ahhoz, hogy csokoládéfüggők legyünk – ezt a hatást még nem tapasztaltam. A kannabinoid receptorokról bővebben itt olvashatsz: https://orvosikannabisz.com/tudomany/endokannabinoid-rendszer/kannabinoid-receptorok/ 

A magas vérnyomás egy olyan alattomos betegség, hogy sokan észre sem veszik, csak egy-egy rutin vizsgálat során derül rá fény. Hosszú távon a kezeletlen magas vérnyomás kiváló táptalaja a stroke-nak, látásvesztésnek, vesebetegségnek sőt a demenciának is. A kakaóbabok, és az étcsokifogyasztás legnagyobb előnye, hogy antioxidánsokban, polifenolokban, azon belül is flavonoidokban, flavonokban gazdag élelem. Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek semlegesítik a szabad gyököket, amelyekkel testünknek naponta újra és újra meg kell küzdenie. A toxikus anyagok, a stressz és a helytelen táplálkozás, illetve életmód mind-mind hozzájárul a szabad gyökök termeléséhez, és ezzel együtt az elhízáshoz és különféle betegségek kialakulásához. A legtöbb antioxidánst gyümölcsökből és zöldségekből kaphatja meg testünk, a kakóbab közéjük tartozik. Számos betegség megelőzésében nyújt segítséget, hiszen mindenféle káros oxidációs folyamattól védi sejtjeinket, ezáltal a gyors öregedést is megakadályozza.

A flavonoidokat Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Kutatótársaival, már akkor megállapította, hogy a flavonoidokkal kombinált C-vitamin jelentős érfalvédő hatással rendelkezik.¹  A tudomány kapcsolatba hozta a szabad gyökök által előidézett károkat, más néven az oxidatív stresszt és a súlygyarapodást. A szabad gyökök károsítják a sejteket, a szöveteket és a szerveket. Az oxidatív stressz okozója lehet a szívbetegségnek, a cukorbetegségnek, a rákos megbetegedésnek és az elhízásnak. A csokoládéban található polifenol vegyületek tehát biztosítatni képesek az erek épségét, hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez, és utóbbi évek vizsgálatai megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását is. Az étcsokoládé úgy csökkenti a vérnyomást, hogy javítja a vér áramlását az artériákban. Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

“A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak, akik enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi 4 dkg 70%-os töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönböztethetetlen külsejű, ugyanolyan édes “álcsokokoládét kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból. Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból / álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi 8g csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette. A vizsgálók mérték az ütőerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejű csokievés után két órával, mind az egyhavi csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol hatóanyagainak hiányában semmi ilyet nem észleltek. A vérlemezkék összetapadó képessége jelentősen csökkent, ami szintén igen kedvező gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt. A csokoládé keringési elégtelenségben kiváló gyógyszernek bizonyult.”

Vagyis segít a vérrögök kialakulásának megelőzésében, továbbá gyulladáscsökkentő hatásáról is tudunk. Gátolja a sejthártyákat és biológiai molekulákat károsító szabad gyökök képződését, vélhetően immunszabályozó hatása is van.. A kulcs abban rejlik, hogy a csokiban lévő kakaótartalom kiváló tápanyag a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumok számára, amelyek mialatt felfalják a számukra kedvező alapanyagot, gyulladásgátló anyagot képesek termelni, erjeszteni az összetevőkből, ami felszívódva a szervezetünkben szívvédő hatással rendelkezik. Az étcsokoládé rendszeres fogyasztása 37 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, és 29 százalékkal a stroke kialakulásának a kockázatát.

Sőt a kakaófogyasztás csökkenti a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét is, valamint növeli a „jó” koleszterin (HDL) előfordulását a szervezetben, ezáltal javul a cukor felhasználása. Igen! Étcsokoládé fogyasztásával megelőzhetjük az inzulinérzékenységet, inzulinrezisztenciát. Dr Halmy László szerint, mivel az étcsokoládé értágító hatású, javítja a szexuális teljesítőképességet is.

Élettani szempontból fontos komponens még a hisztamin, a szerotonin, a tripofán, a tiramin.

Gazdag eszenciális fehérjékben.

100g-ban étcsokoládéban:

• Protein 7,8 g
• Rost10,9 g
• A vitamin 39 mg
• Niacin 1,1 mg
• Folsav 32 mg
• B2 vitamin 0.241 mg
• B3 vitamin 2.185 mg
• B5 vitamin 0.254 mg
• B6 vitamin 0.118 mg
• Kalcium 128 mg – -hozzájárul a csontok és a fogak képződéséhez és erősítéséhez-Az A vitaminnal együtt elősegíti a véralvadást
• Vas 13.86 mg – szerepet játszik a test szöveteihez való oxigénszállításban. A vörös vérsejtek előállításához vasra van szükség, így a vasban gazdag táplálékok, mint a kakaó segíthet az anémiás tünetek leküzdésében. A vashiánynak olyan mellékhatásai lehetnek, mint fáradtság vagy rossz közérzet. A megfelelő felszívódás érdekében a kakaó párosítja a vas jelenlétét C-vitaminnal.
• Magnézium  499 mg – A magnézium egy olyan ásványi anyag, amely több mint 300 biokémiai reakcióhoz szükséges a testünkben. A magnézium kulcsfontosságú az izmok és idegek működésében és a szívritmus szabályozásában. Elősegíti az izmok relaxációját, jó hatással van a csontok egészségére. A kakaó javítja az izomszerkezetet és az idegi működést.
• Foszfor 734 mg – elősegíti az erős csontrendszer fenntartását
• Kálium 715 mg – a sav-bázis (pH) egyensúlyért felelős, izomműködésekben, az ingerületátvitelben játszik szerepet
• Nátrium  20 mg – a szervezet térfogati, valamint a só-víz háztartás egyensúlyáért felelős, izomműködésekben, az ingerületátvitelben játszik szerepet
• Cink  6.81 mg – szerepe van a táplálékból nyert energia hasznosításában
• Réz  3.837 mg – szerepe lehet a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében
• Szelén 14.3 mcgű – erősíti az immunrendszert, csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát
• Mangán  3.837 mg – hozzájárul a sejtnövekedéshez és a szövetek regenerálódásához-segíti az idegrendszer működését

A csokoládé továbbá segít megőrizni a bőr feszességét, hidratáltságát azáltal, hogy javítja a felső hámréteg mikrokeringését. Egy németországi 2006-os tanulmány szerint 12 héten át napi 326 mg-os mennyiség növelte a bőrszövetekben a véráramlást és fokozta a bőr hidratáltságát. Csökkentette a transzepidermális veszteséget, javította a bőr vastagságát és sűrűségét. A kakaóvaj hidratálja, bársonyosan simává teszi a bőrt, pótolja a hiányzó ásványi anyagokat.

A bőrünk szempontjából a legérdekesebb összetevői a napfénynek az UV sugarak. A legrövidebb, de még látható fény, az ibolya (viola). Ami ezen túl van (ultra). Az UV-sugárzás egy olyan fény tehát, amely az emberi szem számára láthatatlan, ettől függetlenül érzékeljük jelenlétét. A napfény segíti a D vitamin képződését a szervezetben, miközben szépen lebarnulunk. Képesek azonban a bőr mélyebb rétegeibe is behatolni és ott olyan szerkezeti változást létrehozni, amit fényöregedésnek nevezünk. A bőr ilyenkor elveszíti víztartalmát, rugalmatlan lesz és a vastagsága is megváltozik. Hatásukra csökken a prokollagén termelés és a kollagén szálak roncsolódnak. De akár a DNS-t is roncsolhatják. Azt már tudjuk, hogy megfelelő fizikai védelemmel (napszemüveg, kalap, könnyű ruházat, megfelelő krémek) csökkenthetjük a káros hatásokat.

Egy koreai kutatócsoport 2016-os munkája során kimutatta, hogy a kakaóbab bizonyos összetevői mellékhatások nélkül, és egészen a gének szintjén segíti a bőr egészséges szabályozását. Emberi bőrsejteken és csupasz egereken végzett kutatások során azt találták, hogy kakaóbab őrlemény alkalmazása / fogyasztása után 788 gén működik hatékonyabban miközben az UV káros hatásait kivédik a bőrben. Ezek a gének felelősek a bőrmátrix termeléséért és fenntartásáért. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak az UVB sugárzásnak kitett egereknek, akik kakaóbab őrleményt fogyasztottak kimutathatóan magasabb volt a kollagén szintjük mint a többieknek a csoportban. A kollagén pedig egy nagyon fontos fehérje a bőrben (is), ha roncsolódik, akkor a bőr veszít rugalmasságából, feszességéből. Röviden a csokoládéfogyasztás a ráncok kialakulásának megakadályozásában is segítségünkre lehet, lassítja az öregedést, és még a narancsbőrre is áldásos hatása van. Kis mértékben véd az UV-sugárzástól, a kakaóvaj pedig bőrre kenve szintén napvédő hatású, amellet, hogy hidratálja is azt. Hasznos lehet tehát kakaóvajat kenni az arcunkra.

Még egy kis bátorítás

Összegezve, az étcsoki sokoldalú egészségmegörző tulajdonságokkal bír! Rendszeres fogyasztása világvezető betegségektől nyújt védelmet: szív-és érrendszeri bajoktól, depressziótól, elhízástól, jó a bőrnek, a fogaknak, az agynak! Igazán meggyőző érvek… és mind amellett szólnak, hogy kezd el te is rendszeresen fogyasztani!

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de legyen ez itt a reklám helye! A minap egy gyönyörű kézműves csokoládéra bukkantam. Egy magyar pár, nagyon szimpatikus hozzáállást tanúsítva kifejlesztettek egy 100%-ig természetes csokoládét, mely mindössze két komponensből áll: ecuadori kakaóbabból készült kakaómasszából, és hazai kistermelőktől vásárolt akácméz elegyéből. Kísérletező kedvűeknek mindenképpen ajánlom ezt az oldalt, ahol nem csak magas kakaó szárazanyag tartalmú étcsokoládék, de konkrétan kakaóbab is rendelhető! https://www.chocorino.hu/

Akit pedig szeretne még jobban elmélyülni a csoki történetében, annak ajánlom a Magyar Csokoládé Műzeum alapítójának Farkas Elemérnek a videóját.

Kezdj el te is kísérletezni, és találd meg a csokoládénak azt a formáját, ami számodra a legkönnyebben csúszik! Már a csokoládénak is van világnapja: július 7! Remélem sikerült meghozni a kedved! Csokoládés szép napokat!

Forrás:

1. Rusznyák I, Szent-Györgyi A: Vitamin P: Flavonols as Vitamins. Nature 138, 27. doi:10.1038/138027a0

• https://szepseg-termeszetesen.blog.hu/2014/07/30/egeszseges_nasi_az_etcsoki
• https://www.retikul.hu/kencefice/csokis_arcpakolasok_hazilag/
• https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/13667/az-etcsokolade-gyogyito-hatasa
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Nug%C3%A1t
• http://www.elit-csokolade.hu/csokipedia/mindent_a_csokirol
• https://foodandwine.hu/2008/12/01/bor-es-csokolade-i-a-kakao/
• https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/az_etcsokolade_hatasai/20171110140043?autorefreshed=1
• https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2018/12/05/az-etcsokolade-7-meglepoen-jotekony-hatasa/
• https://www.chocorino.hu/blog/13/rancmegelozes-kakaobabbal-kenni-es-enni