The 7 Sutherland sisters – az elfeledett hajsztárok

A múlt század végén, főként a felső körökben persze, nem kis kontyokban jártak a nők, a rövid haj még egyáltalán nem volt választható opció nem hogy fiatal, de idős korban sem. A nők manapság a haj ritkulásával párhuzamosan egyre rövidebbre vágathatják hajukat, melyet könnyebb fellazítani, hogy dúsabbnak hasson. Persze régen is előfordult, hogy a konytokba póthajat rejtettek, a paróka-divatnak is megvolt a maga ideje… Szegényebb körökben higiéniai és paraktikussági okokból sokan eladták fürtjeiket “rászoruló” gazdagoknak. A viktoriánus korabeli Angliában és az Egyesült Államokban azonban a hosszú haj a nőiesség, erő és egészség szimbóluma lett. Az 1800-as években az Englishwoman’s Domestic Magazine azt írta: “a nő hajának természetesen bőségesnek és fényesnek, de mindenekelőtt hosszúnak kell lennie! (Ha sosem vágatjuk, akkor is teljesen egyéni kinek, milyen hosszúságig képes megnőni a haja – nem nő a végtelenségig.)

A női haj iránt sosem volt közömbös az emberiség, de talán ebben a korban teljesedik ki csak igazán, ekkor ér nemi vonzerejének csúcsára. Rajongástól övezve különös szerepet kapott a művészetekben is, mint Yeats verseiben, vagy a preraffaeliták, Dante Gabriel Rossetti festményein pédául. A viktoriánus kor lányainak szinte egész életében tilos volt a hajvágás, így igazi védjegyükké vált, fétissé alakult. Reflektorfénybe is emelték hajzuhatagaikat, főként oldalról vagy hátulról fotóztatták magukat, hogy bárki könnyen megbizonyosodhasson róla: nincs szükségük mesterséges póthajra a dús frizuráért. Fontos megjegyezni, hogy a vegyiparnak még nincs szerepe az emberek életében. Főként a természetből, állati és növényi összetevőkből álltak haj-, és bőrápoló kencéik, vagyis az általunk “házi hajpakolások”-ként ismert szerekkel nagyjából megegyeztek. Kevesen gondolnák, pedig ezek valódi csodaszerek, melyekre számos fénykép bizonyítékul szolgál mindamellett, hogy a nők ráadásul a divat előírásai szerint nem túl egészséges fűzőt viseltek, és ezáltal nyomorgatták belső szerveiket!

A New York állambeli Sutherland nővérek a 19. század végén születtek Cambria városában. Sarah, Victoria, Isabella, Grace, Naomi, Dora, és Mary Sutherland – bizony, heten voltak. A legidősebb 1846-ban és a legfiatalabb 1864 körül született. Igen különleges látványosságnak számítottak szokatlanul dús, és hosszú hajuk végett, de ez egy nagyon bizarr történet, bizarrabb, mint amit bármelyik fantasztikus író csak kitalálhatott volna. Apjuk, Fletcher Sutherland valamikor prédikátor volt, aki feleségének és lányainak hagyta a mezőgazdasági munkákat, a pulykafarmmal kapcsolatos teendőket. A lányok nagy szegénységben nevelkedtek, rongyos ruhákban jártak cipő nélkül mindenfelé. Az Arch Merrill Shadows on the Wall: Tales of New York State szerint a lányok anyja, Mary (Brink) Sutherland egy büdös kenőccsel kenegette a lányok haját, hogy megvastagodjon, erős legyen, és elősegítse a hajnövekedést. Ennek a kenőcsnek állítólag olyan irtózatos szaga volt, mely miatt a lányokat folyamatosan kigúnyolták, és kerülték az iskolában, de anyjuk szavával nem mertek szembeszegülni. Akivel csak érintkeztek, mindenki kerülte őket hajuk szaga végett, így a lányok zavarukban elrejtőztek a magas fűben, mikor látogatók közeledtek faházuk felé. Mary Brink az anya 1867-ben meghalt, mikor fiatalabb lánya Mary, még kisgyermek volt. A nővérek ezután elfelejtették a rossz szagú olajos hajpakolást.

Úgy tűnt, hogy bár kevés lehetőséggel indultak az életben, a nővérek zenei tehetségükkel kezdtek kítűnni a templomban, ahol apjuk prédikált. Tanultak tehát énekelni, és hangszereken játszani. Naominak például meglepően gyönyörű basszus hangja volt, és Sarah is már tizenéves korában keresett helyi zene tanár volt. Ő volt egyébként, aki megalapította lánytestvéreivel és egyetlen fiútestvérükkel (1954.-ben született Charles-szal) közösen az énekescsoportot. Az egyházakban, a közösségi színházakon és a vásárokon “Sutherland Concert of Seven Sisters, and One Brother”néven léptek fel írja Brandon M. Stickney, a nővérek életrajzának szerzője. 1880-ra Charles kivált a produkcióból, a nővérek pedig New York City-ben találták magukat a Broadway-en fellépve. 

The-Sutherland-Sisters-sepia (2)
A 7 Sutherland lány fiú testvérükkel, Charles-szal

 

Csoportkép a 7 Sutherland lányról Fletcherrel a papával
Csoportkép a 7 Sutherland lányról Fletcherrel tiszteletessel 1894-ből

Fletcher Sutherland tiszteletes, az apa, egy hírhedten lusta és motiválatlan ember volt, aki a meggazdagodás legkönnyebb eszközeit kereste. Nem sokkal később cirkuszok és freak show-k ügynökei kopogtattak Sutherlandék ajtaján. 1880-ban a nővérek aláírtak egy szerződést a W. W. Coles Colossal Shows-val, és 1881 nyarán délen turnéztak Grúziában, Louisiana-ban, Alabama-ban és Floridában. 1982-ben pedig csatlakoztak a Barnum and Bailey’s Greatest Show on Earth nevű társulathoz, „a világ hét legszebb csodája” néven. Ekkor a lányok életkora 18 és 36 között volt. Számos cirkuszi előadóművész valamilyen módon a hajának köszönhette hírnevét. Népszerőek voltak a szakállas hölgyek, csakúgy, mint Alice Doherty, a minnesotai gyapjú lány, vagy egy orosz tini, Fedor Jeftichew, akit Jo-Jo-nak hívtak, mert kutya-arca volt, Az egész arcát szőr / haj borította. Egy szép napon Fletcher előrukkolt hát az ötlettel: mi lenne, ha a lányok hajából próbálnának pénzt csinálni? Fletcher, a papa, és Harry Bailey a showman megegyeztek hát, hogy a nővéreket nem csupán zenei tehetségükért alkalmazzák, de kihasználják személyes vonzerejüket, és a közönség megszállottságát bőséges hajukkal kapcsolatban, mert akárhogyan is, Mary Brink boszorkánykodása eredményre vezetett… és a lányok kiérdemelték a „Niagara of Curls” címet. Az ő fellépésüket jóval nagyobb tisztelet övezte, mint a bohócokét vagy törpékét. Méltóságteljes megjelenésükkel, fehér ruhákban, istennőszerű eleganciával szórakoztatták a tömeget. Többek között egyházi zenét játszottak, balladákat és történeteket meséltek el. Habár a nézők méltányolták a nővérek előadóművészi, zenei tehetségét, sokkal jobban izgatta a gyönyörű hajuk… 

Sarah Sutherland COURTESY PEACHRIDGE GLAs PUBLIC DOMAIN
Az elsőszülött Miss Sarah Sutherland 1845 – 1919

Akkori szokás szerint egy tisztes asszony csak a férje előtt engedte le a haját. Így amikor a nők  elérték a 18 életvüket, általában felemelték a hajukat, és leengedték a tekintetüket, jelezve, hogy házas életkorba léptek. A 19. században még kibontott hajjal nem igen mászkáltak a nők, így aztán nem létezett erotikusabb látvány, nagyobb szenzáció, mint mikor az izgatott közönség előtt a fellépés csúcspontján a fináléban apjuk felszólította őket: „Engedjétek le a hajatokat!” és a nővérek egyhangúan megfordultak és hagyják, hogy hajuk leomoljon és a földet verdesse. A közönség ámulva csodálta és viharos tapssal ünnepelte öket. Fellépésük igazi találat volt. A Sutherland nővérek megtestesítették a viktoriánus kor szépségideálját, valóságos szimbólumokká, ikonokká váltak. Minden viktoriánus nő ilyen hosszú haj után vágyakozott. Egyik megjelenésükhöz tartozó reklámon, az elhíresült jelmondat szerint Ők „A világ 7 csodája! 7 nővér hosszú hajjal! 7 énekes! 7 különc hölgy! 7 rutinos zenész! … 7 hölgy 49 láb hosszú hajjal! Mindegyiknek 7 láb josszú a haja!”. Valójában ez nem volt teljesen igaz, és nem egyforma hajhosszúsággal rendelkeztek. A csoportképeken azonban mindig úgy voltak beállítva, hogy úgy tűnjön, mintha minden nővér haja elérné a padlót. Sarah haja volt a legrövidebb, csak 3 láb hosszú, de hullámos és vastag. A leghosszabb hajjal Viktória rendelkezett. Naominak volt talán a legidálisabb a haja öt és fél láb hosszúsággal: szinte teljes testét képes volt beborítani, mint egy köpeny, összefonva is négy hüvelyk vastag volt. Dora-t tartották általában a legszebbnek, és Mary volt a legfiatalabb. Hat láb hosszú haját valamint annak súlyát hibáztatták az orvosok instabil mentális állapotai végett.

A 7 Sutherland lány hátulról
A 7 Sutherland lány hátulról
Sutherland Family haj
Sutherland lányok hajának hosszúsága
Levél Fletcher Sutherlandnek

A ravasz Fletcher nagyszerű üzletembernek bizonyult… Noha a nővérek már így is gazdagok voltak, apjuk a század leggazdagabb nőivé kívánta tenni őket. Eszébe jutott feleségének visszataszító illatú hajtonikja, és újabb ötlettel állt elő. A lányok hajának hosszúsága és textúrájának nyilvánosságra hozatala lehetővé tette, hogy további reklámként szolgáljon hajnövesztő termékek árusításához. Állítólag Mary Sutherland képletének megfelelően piacra dobtak egy hajtonikot, ám az anya ekkor már nem élt, és több, mint valószínű senki sem emlékezett pontosan az eredeti, és gyűlölt hajnövesztő recept részleteire. Ez azonban nem jelentett akadályt… Nincs pontos adat arra nézve, vajon az általuk a „Föld legnagyobb haj tonikjaként” forgalomba hozott termék vajon hatásos volt-e, vagy csak kihasználták a hölgyek vágyakozását a hosszú és vastag haj, vagy éppen a kopaszodó férfiak érzékenységét a téma iránt. Fletcher korábbi prédikációs karrierje során megtanulta, hogyan lehet az emberekre hatást gyakorolni. Sikerült a potenciális vásárlók bizalmába férkőznie, ennek érdekében azt állította, hogy korábban már Ő is megkopaszott, de a hajtoniknak köszönhetően megerősödött, és megdúsult a haja. Meggyőzte az embereket, és hitelesítette a terméket, hiszen egy pap adta hozzá a nevét. A tonik írigylésre méltó hajkoronát ígért, hogy „a haj puha és fényes” lesz tőle, így a legkelendőbb hajtonikká vált egész amerikában.

Fletcher Sutherland kopaszodás elleni szere
Fletcher Sutherland kopaszodás elleni szere

A hajtonik nagy népszerűségnek örvendett. A hitelesség kedvéért Fletcher mintákat küldött egy kémikusnak, aki elemezve a terméket kijelentette: „Igazolom, hogy minden káros anyagtól mentesnek találtam. Kétségtelenül, a valaha készült legmegfelelőbb  termék a hajnövekedés elősegítésére, melyet vidáman támogatok.” A tonik átment a vizsgán, és sikerült gyógyszerként is szabadalmaztatni – ne feledjük – ez a nagy gyógyszer szabadalmak korszaka. Az összetevők tartalmaztak boraxot, sót, kevés hidrogén-kloridot, vagyis sósavat, magnéziumot, kinint, rumot, varázsmogyorót, és cantharidokat, egy irritáló port, amelyet egy spanyol légynek nevezett bogárból készítettek, és afrodiziákumként  ismertek. A cég rögtön 1883-ban meg is szerezte az első védjegyet a “The Seven Sutherland Sisters Hair Grower” -re. Elsősorban a közép- és felső-középosztálybeli amerikai nőket célozták meg vele, így a tonikot drágán, üvegjeit 0,50 és 1,50 dollárjáért adták, ami abban az időben egy átlagos amerikai heti fizetése volt. (A vasúti mérnök átlagos heti bére 1881-ben alig 4 dollár volt.) Néha „Hair Fertilizer” néven is ismerték.

„Hair Fertilizer”
„Hair Fertilizer”

"It's the Haie - not the Hat"
Reklám híres jelmondatukkal: “A nőt a haja, nem a kalapja teszi vonzóvá!”
7 Sutherland hair preparation
Egy Sutherland hajnöveszté szérum címkéje

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Naomi 1885-ben feleségül ment a cirkusz társtulajdonosának unokaöccséhez, J. Henry Bailey-hez, aki innentől kezdve átvette a cselekmények irányítását, a tonik gyártását, és a nővérek hajára épített pénzügyi birodalomat. A Sutherland nővérek soha sem gondolták volna, hogy azok a kenőcsök, amelyeket annyira utáltak gyerekként, ilyen mesébe illőn gazdagokká teszi majd őket.

Növekvő vagyonukkal már nem a show részeként, inkább promóciós turnékat folytattak a cirkusszal.  A „The Seven Sutherland Sisters Corporation” nevű vállalkozás egy New York-i irodából palackozta osztotta el a „Hair Grower”-t, és első évükben 90 000 dollár bevételt realizált (ma körülbelül 2,25 millió dollár), mondta Douglas Farley, Erie Canal Discovery Center-től. Azt írja, hogy a vállalatnak végül 28 000 kereskedője és több irodája voltak New York City-ben, Philadelphiában, Chicagóban, Torontóban, Kubában és Havannában. 1890-re a nővérek több mint 3 millió dollár értékű eladást csináltak, mintegy 2,5 millió üveg fogyott. A vállalat végül kibővítette termékskáláját is: fésűt, fejbőrtisztítót, korpásodás elleni főzetet és nyolc különböző árnyalatú “hajszínezőt”-t árusítottak. Az általuk írt, és hirdetésekben elhíresült szlogenek közé tartozott például: “A nőt a haja, nem a kalapja teszi vonzóvá!”

A 7 Sutherland lány üzleteinek egyike

Elképesztően jól ment az üzlet. A termékek nagykereskedelme mellett a kiskereskedelmi üzletekben is felléptek időnként, hiszen ők voltak az élő reklám és garancia termékeik minőségére. Amerre mentek zsúfolt rajongókkal teltek meg az utcák,  és szállodák. Az emberek furcsa, és nagylelkű ajánlatokat tettek hajszálaikért cserébe. Például Viktóriának 25 000 dollárt ígértek, ha levágatja az összes haját, és egy ékszerész, 25 szálat vásárolt tőle, letette a kirakatba, egy hét karátos gyémánttal. Kevesebb, mint öt évvel a termékek forgalomba hozatala után a nővérek több mint három millió dollárt kerestek, és ikonokká váltak. Több saját üzletet tartottak fenn – „szalonokat”, ahol hosszú hajú nőket alkalmaztak, és ahol ügyfeleik konzultálhattak az eladóval. Egy olyan korban, amikor az ország többi része éppen csak megélt, a hét nővér 38,7 éves üzleti éve alatt 2,75 millió dollár bruttó bevételt ért el.

A 7 lány viktoriánus kastélya
A 7 lány viktoriánus kastélya

Miután Fletcher 1888-ban elhunyt, a lányok visszaköltöznek szülővárosukba, és egy díszes viktoriánus kastély építtetésébe kezdtek egykori pulykafarmjuk és régi parasztházuk helyén. A háznak tizennégy földszinti szobája volt, a hét nővérnek hét hálószobával, és a szobákhoz tartozó márványból készült WC-s fürdőszobákkal. Mind a hét fürdőszobát folyó vízzel látták el. A vízellátás biztosítása érdekében egy hatalmas tartályt telepítettek a kúria tetejére, amelyet a munkások naponta újratöltöttek. A luxus villát keményfa padlóval burkolták, fekete diófa faragások és hatalmas kristálycsillárok díszítették, sőt Európából importáltak hozzá ágyakat, finom bútorokat. Még a tetőtéri szolgák helyiségeit is jól berendezték, a szakácsnak és a szobalányoknak. Minden nővérnek külön szobalánya volt arra, hogy lefekvés előtt kibontsa és megfésülje a haját.

Mindannyian együtt éltek egy ideig… habár Naomi keveset élvezhette a gyönyörű kastély kínálta fényűző életet, 1893-ban, a kastély elkészülésének évére 40 éves korában meghalt, komoly törést okozva ezzel a lányok életében. Azonban innen már nem volt megállás. Továbbra is turnéztak a Barnum-mal, s a turnék során többek közt egy Anna Louise Roberts nevű pennsylvaniai lakó felbérlésével – akinek a haja közel kilenc láb hosszú volt – pótolták elvesztett nővérüket.

Naomi Sutherland 1858 – 1993
Naomi Sutherland hihetetlen dús hajával
Naomi Sutherland
Naomi Sutherland
Naomi Sutherland

Naomi Sutherland hihetetlen dús hajával
Naomi Sutherland hihetetlen dús hajával
Naomi Sutherland hihetetlen dús hajával
Naomi Sutherland köpenyszerű hajviseletben
Isabelle Sutherland
Isabel Sutherland, aki 2 ízben is férjhez ment

 

Vagyonuk növekedésével a szegény sorból indult nővérek excentricitásra való hajlamai is felerősödtek. A nőkről azt állították, hogy szekrényeik tele vannak szőrmékkel és gyönyörű ruhákkal, de otthon csak hajpakolásban, fehér törülközősapkák alatt rejtegették hajukat. Fürdőruháikban az udvar körül bicikliztek. A nővérek imádták háziállataikat, és el is kényeztették őket. Az állatokat a legfinomabb steakkel és csirkével etették, kézzel készített, egyénre szabott pulóvereket adtak rájuk, és selyemágyon altatták őket. Dora-nak mexikói kopasz kutyája volt, a neve Topsy. Ha egy háziállat meghalt, nagyszabású és hivatalos temetésen búcsúztak tőlük, miután gyászjelentéseket tettek a helyi újságokba. Topsyról például azt írták: „Az elhunyt kutyának első osztályú temetése lesz.”

A nővérek pazar társasági eseményeket rendeztek otthonukban, ünnepélyes társasági összejöveteleket szponzoráltak a szomszédok számára, gyakran tűzijátékokat is. Míg magukról a kifogástalan keresztények képét igyekeztek mutatni, egyre nyilvánvalóbban megjelent életükben az alkohol, a kábítószer, a non-stop partik, és a szexuális orgiák. Egyre több lett köztük a konfliktus, és furcsa szerelmi háromszögekben kezdték megkeseríteni egymás életét. 

Isabel Sutherland 1852 – 1914

 

Dorah Sutherland
Dora Sutherland
Miss Dora “Kitty” Sutherland 1858 –
Miss Dora

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miss Dora Sutherland
Miss Dora Sutherland
Miss Dora, akinek Castlemain először udvarolt, végül Isabelt az idősebb nővért vette feleségül

Az egyedülálló nők kezében lévő pénz persze vonzotta a kalandorokat is. Az elbűvölő és széparcú Fredrick Castlemaine  egy francia nemesember, például 27 évesen feleségül vette az akkor 40 éves Isabelt, de borzasztóan közelinek tűnt Dóra-val való viszonya. Házasságuk mindenkit sokkolt, hiszen azt hitték, Dorának udvarol. Castlemaine-nek is volt néhány excentrikus vonása, mint például ópium- és morfinfüggőség, valamint egy szokatlan hobbi: a kastény tornácáról a kocsik kerekeiből kilőni a küllőket. A helyi gazdák persze elégedettlenkedtek emiatt, de a jóképű Fredrick mindig kifizette az okozott károkat. 1897-ben, miközben kísérte a nővéreket, egyik promóciós turnéjukon Castlemaine öngyilkosságot követett el.

Castlemain mauzóleuma, New York, Lokport
Castlemain mauzóleuma, New York, Lokport

Az ilyen tragédiák, mint Naomi korábbi halála is, úgy tűnt, megrémítik a fennmaradó nőket. Naomi teste annak idején több hétig tartózkodott a kúriában, miközben egy 30 000 dolláros mauzóleum építését tervezték, melyet soha nem építették meg. A terveket végül el is elhagyták. Amikor Fredrick meghalt, a nővérek hazavitették testét, és az néhány hétig ott feküdt a zeneteremben, egy üvegkoporsóban. A nővérek minden nap meglátogatták a maradványokat, és Fredrick kedvenc dalait énekelgették, amíg a szaga annyira erős lett, hogy a helyi egészségügyi osztálynak kellett közbe avatkoznia, és kényszeríteni a lányokat, hogy temessék el. Míg Naomit a nővérüket végül sírkő nélkül temették el a családi telken, addig Castlemaine testét a New York-i Lockportban egy 10 000 dolláros gránit mauzóleumba helyezték. Isabel minden éjjel három mérföldre sétált a temetőhöz, lámpást hordozva, és egyoldalú beszélgetéseket folytatott elvesztett férjéhez.

Viktoria - a leghosszabb hajú Sutherland lány, korai csoportképeken általában fehérben középen
Viktoria – a leghosszabb hajú Sutherland lány, korai csoportképeken általában fehérben középen
Victoria Sutherland
A 7 láb hosszú hajú  Sutherland lány Victoria 1849 – 1902

Isabel két évig rendületlenül járt ki elvesztett férje sírjához, és 1899-ben 46 évesen találkozott és feleségül ment Alonzo Swain-hez, aki akkor 30 éves volt.  Victoria szintén 1899-ben 50 évesen férjhez ment egy mindössze 19 éves udvarlóhoz, mellyel teljes felháborodást, undort és gyűlöletet vált kiTestvéreiből, akik ki is lakoltatták a családi kastélyból. A többi nővér sosem házasodott meg. Nem voltak hajlandók Viktóriával megegyezni, sőt meglátogatni sem, csak három évvel később, a halálos ágyán 1902-ben. Viktória az ötvenes évei elején halt meg. Csakúgy, mint Naomit, Viktoriát is felváltották valakire promóciós turnéik során. Swain később meggyőzte Isabelt, hogy adja el a családi vállalkozásban levő részvényeit, és csatlakozzon hozzá egy konkurens hajvisszaállító eszköz eladásában, amelynek képlete kilencnegyed angol rumot és kétnegyed alkoholt igényelt. A vállalkozás kudarcot vallott, Alonzo eltűnt. Sőt a családi vagyon is csaknem teljesen eltűnt, Isabel pedig szegényen, szenvedélyesen, és egyedül halt meg 1914-ben.

Annak ellenére, hogy a frizurák idővel megváltoztak, és a a formázott haj, és a fűző nélküli, rövidedbb szoknyák váltak divattá, a Seven Sutherland Sisters hajápolási termékek nyomtatott hirdetései még 1920-as évek közepéig megjelentek az újságokban. Mindenesetre törvényszerű volt, hogy a nővérek előbb-utóbb veszíteni fognak népszerüségükből, és a szuper rövid és elegáns „Bob” frizura megjelenése végső csapást mért a családra. Változott a nőideál… egyre kevésbé csodálták a hosszú hajat, sok nő áldozott az új divatnak, és vágatta le nagy örömmel a haját. A család hírneve megkopott… a nővéreknek a legnehezebb éveikkel kellett szembenézniük. A nyilvánosságra hozott beszámolók azt mutatják, hogy a Sutherland lányok bizony nem fektettek be okosan a bőséges esztendőkből, és nem voltak megtakarításaik. Annak ellenére, hogy több millió dollárt kerestek hajtermékekeikkel, még többet költöttek, mint amennyit megkerestek. A “gazdagok és híresek”  pazarló életét élvezték, amíg lehetett. A 7 nővér utolsó képviselői igen szélsőséges szegénységgel fejezték be életüket. A legidősebb lány Sarah, Isabel után 5 évvel  1919-ben hunyt el. Castlemaine-hez hasonlóan halála után a házban tartottak, amíg az eltemetését nem kényszerítették a hatóságok.

Miss Mary Sutherland
A legkisebb Sutherland lány Miss Mary 1964 – 1939
Miss Mary Sutherland
Miss Mary

 

 

 

 

 

A törékeny lelkű Miss Mary
A törékeny lelkű Miss Mary ugyanannál az oszlopnál fotózva, mint Isabel
Niagara of Curl's - Miss Mary Sutherland
Niagara of Curl’s – Miss Mary Sutherland
Az alcsony Miss Mary

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mary a legfiatalabb, akinek zenei tehetsége sem volt nagy, eredendően nem volt érzelmileg elég stabil, a következő években még tovább romlik mentális állapota, és egyre antiszociálisabbá vált. Egyenesen őrült időszakai voltak…  Paranoid hajlamai felerősödtek, úgy érezte átok ül a családon, és félelmében kiabálni kezdett családtagjaival, sőt átkokat is szórt rájuk. Maryt ezért gyakran bezárták a kastély egyik szobájába, (egy rést biztosítottak rajta az ételtálcák számára) amíg újra illedelmesen volt képes viselkedni.  

Miss Grace Sutherland
Az utolsó Sutherland lány Miss Grace ugyanannál a faragott bútordarabnál, ahol Doráról is készült kép a kis szoborral

A nővérek szerencséje végleg leáldozott. 1926-ban a három életben maradt nővér utolsó útja Hollywoodba vezetett, ahova abban a reményben mentek, hogy eladják a sztorijukat, és filmet készítenek az életükrõl, végül sosem született róla megállapodás. Az utazás tragédiába torkollott. Dora autóbalesetet szenvedett, melynek során meg is halt. Hollywoodban hamvasztották el, de Marynek és Grace-nek nem volt annyi pénze, hogy a szolgáltatásokat kifizessék. Dora hamvai továbbra is Hollywoodban várja az igénylőket.

Az utolsó két nővér vígasztalhatatlanul, és teljesen összetört. Visszatértek hanyatló kastélyukba, és ugyanabban a szegénységben éltek, mint az élet kezdetén. 1931-re Mary és Grace anyagi helyzete már annyira siralmas volt, hogy ételvásárlásra is alig volt pénzük, a romlásnak esett kastélyt elhagyták. 1936-ban a két nővér jóvoltából bezárják az üzletet. Végül 1938-ban a kastély porig égett a két nővér által még hátrahagyott összes személyes és műtárggyal, dokumentumokkal együtt. Ma már csak a Castlemaine grandiózus mauzóleuma és néhány poros palack mesélnek a Sutherland nővérek hajnövesztő szeréről.

Egy Sutherland sister's hajnövesztő tonikos üvegcse, New York
Egy Sutherland sister’s hajnövesztő tonikos üvegcse, New York
Egy Sutherland sister’s hajnövesztő tonikos üvegcse

A törékeny Mary végül elkötelezte magát Buffalo állam elmegyógyintézetében, ahol 1939-ben meghalt. Grace hét évvel később 1946-ban, 92 éves korában. Mindkettőjüket jelöletlen sírban temették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük