A poratka és a penész

Habár a mindennapok során úgy tűnhet mi nők, a kosz és káosz ellen harcolunk, valami elképesztően apró, mikroszkóp alatt szembetűnő új világgal, a poratkával és penésszel (baktériumokkal, és kórokozókkal) van dolgunk.

Hogy is szokták mondani? Nem látjuk a fától az erdőt? Vagy elveszünk a részletekben? Hogy is vegyük fel a kesztyűt olyan apró lények ellen, melyeket szabad szemmel nem is láthatunk? A képzeletünkre kell hagyatkoznunk, hiszen testünk érzékeli jelenlétüket…

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssust és Dermatophagoides farinaet. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal közeli rokonságban álló élőlények. Már hangzásra sem kellemesek, de látványuk azt gondolom felülmúlja elnevezésüket. A gondot azonban leginkább a levegőben szálldosó, mikroszkopikus méretűre feltöredezett, beszáradt székletük okozza. Belélegezve, illetve vele érintkezve jellegzetes allergiás tünetek alakulhatnak ki.

A házi poratka és a penészgomba mindketten erősen allergének, úgy is mondhatnánk, hogy a legfőbb allergiakiváltó tényezők. Különösen az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás reakciókért felelősek. Nyáron átveszi szerepüket a pollen. A háziporatka-allergia esetén inkább az orrdugulás dominál, míg a pollenallergiára az orrfolyás a jellemző. Jellemző tünetek: orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, szemvörösség, szemviszketés, könnyezés, szájpadviszketés, de akár asztmás rohamot is provokálhat. Sok esetben a bőrön is jelentkezik csalánkiütés, illetve ekcéma formájában. A lakásban nagy számban jelenlévő allergének súlyosbíthatnak már meglévő betegségeket is.

Csecsemők, kisgyermekek esetében különösen nagy veszélyt rejt az allergénekkel teli környezet. Esetükben ezáltal nem csak az allergia és az asztma kialakulásának veszélye sokszorozódik meg, de a gyakoribb légúti fertőzésekkel is számolhatunk. Visszatérő köhögés, elhúzódó légúti betegségek esetén vizsgáljuk át alaposan a gyermekszobát, mert előfordulhat, hogy a panaszokat poratka, vagy penészgomba jelenléte okozza.

Míg a penészgomba a hideg, és nedves, közeget kedveli, a poratka a puha, lágy és meleg anyagokat. A penészgomba kedvenc helyei ennek megfelelően: a mosóhelyiség, fürdőszoba, konyha, pince, ezen kívül a hőhidak, rosszul szigetelt falak, nem kifűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, mosdó, hűtőszekrény, légkondicionáló. A poratka kedvenc helyei pedig a bolyhos szőnyegek, barázdált drapériák, bútorhuzatok, ágyneműk és persze a gyerekek kedvenc plüssjátéka, úgy is mondhatnánk a textilek úgy általában. Minden olyan textilféle, mellyel gyakran érintkezik a testünk, de ritkábban tisztítjuk, mint a ruházatunk.

Ennek legfőbb oka, hogy a háziporatkák elsődleges táplálékát a lakótereken belül az ember elhalt, lehullot hámsejtjei jelentik. Ott találhatók meg nagy számban, ahol a hámsejtek felhalmozódnak. Az emberről naponta kb. 1,5 g hám válik le, amely egymillió (!) atka számára egy napra elegendő táplálék. 1 g porban akár 200 háziporatka is élhet. Tudni kell, hogy az emberi testfelületről közvetlenül lekerülő felhám az atka számára emészthetetlen. Ezért az atkának más, a felhámot előemésztő élőlényekre van szüksége, például a velük együtt élő egyes penészgombafajokra: az általuk átalakított felhám már megfelelő az atka táplálkozására. Így járnak kéz a kézben: az atka és a penész.

Közös bennük továbbá, hogy mindeketten a nedves, páradús környezetet kedvelik. Mindkét allergén számára kiváló életfeltételeket biztosítunk, ha a lakást túlfűtjük, és a páratartalom huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot. Az atkák száma tavasz végén és kora ősszel a legnagyobb, a lakások levegőjének nedvességtartalma ugyanis ebben az időszakban a legmagasabb – gondoljunk csak a tavaszi záporokra, vagy az őszi csendes esőzésekre. A fűtési szezonban az otthon hőmérsékletét 20 °C, a relatív páratartalmat pedig 40-60% között kell tartani! Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, így elsődleges cél, a páratartalom csökkentése. A szobában teregetett ruhák is rendkívüli mód meg tudják emelni a levegő páratartalmát.

Napjainkban a jól záródó, egyre jobb hőszigetelésű ablakok, a házak külső szigetelése, a falak szellőzését megakadályozó falfestékek használata mellett, a zárt térben képződő pára nem tud csak úgy magától eltávozni, így a hidegebb felületeken, például ablakokon, vagy csempefelületeken gyöngyöző pára formájában lecsapódik. A lecsapódó nedvesség pedig a penész megjelenését segíti elő. Ha megjelenik a penész az otthonunkban, akkor általában a ronda látvány miatt teszünk ellene. Mikroszkóp alatt azonban, egy egészen különleges és szépséges világra bukkanunk. Sajnos ez a szépség az egészségre komoly károsító hatással van. Az érzékenység a penészgombára nagyon hamar kialakulhat.

Mit tehetünk?

Otthonunk páratartalmának csökkentésére, vagy optimalizálására használhatunk: légszűrő berendezést, mely a levegőben keringő allergének kiszűrésére alkalmas, elektromos páraelszívót, páramentesítő készüléket, vagy beépített szellőző berendezést. A légkondícionákó készülékek egy részének is van páramentesítő funkciója. Emellett mosás után a szárítógép az, amivel jelentős mennyiségű párától megszabadulhatunk. A szárítógép, a használat során keletkezett nedvességet a szabadba vezeti. Ha mégis a lakásban teregetünk, a ruhaszárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, így természetes módon csökkenthetjük a száradási időt.

Otthonunk helységei közül talán legfontosabb a hálószoba, és az ágynemű atkátlanítása, hiszen életünk elég nagy részét ágyban töltjük (25-30%). Az ágyneműhuzat éppen ezért a legerősebb allergén-expozíciós terület. A testünkről lehámló hámrétegek java része elkerülhetetlen, hogy ne éjszaka, az ágyban kössön ki. Testünk természetes olajokat is kibocsát alvás közben, ezt szintén az ágyneműbe dörgöljük. A természetes párolgás mellett sokakat érint az éjszakai izzadás problémája, továbbá hőség idején a természetes izzadás is fokozottá válhat, így talán érthető, miért kell nagyon ügyelnünk hálószobánk frisseségére, tisztán tartására.. A poratkákat kiirtani teljes mértékben lehetetlen, de mechanikus elven sokat tehetünk azért, hogy visszaszoruljanak, és ne okozzanak problémát a mindennapokban..

Használjunk sűrűn szőtt, speciális ágyneműhuzatot, matracot, mely az atkák számára átjárhatatlan, s mégis jól szellőzik.
Mossunk gyakran! Hetente húzzunk friss ágyneműt! Amennyiben beteg van a háznál, érdemes a lepedőjét, ágyneműjét naponta cserélni. Ha erre nincs lehetőség, legalább a párnahuzatot mindenképpen cseréljük le naponta! A termékeken szereplő használati utasítás mellett tartsuk szem előtt az alábbi szabályokat, amelyek segítségével hálóterünk tiszta és élősködőktől, baktériumoktól mentes maradhat. Az ágyneműt mindig más ruháktól elkülönítve mossuk – 60 fokon! A háziporatka a magas páratartalmú (60% feleltti) környezetet és a 17–25°C közötti hőmérsékletet kedveli. -20°C-on, illetve 55°C felett elpusztul, így azokat a textíliákat, amelyek feltehetően atkával szennyezettek (ágynemű, függöny), 60°C-os vízben kell mosni! A kórokozók elpusztításához ez a hőmérséklet elegendő, ám az ennél magasabb hőfok károsíthatja a textíliát. Mosás után a nedves ruhákat azonnal szedjük ki a mosógépből, ne hagyjuk őket párás környezetben, ahol a penész növekedni képes! A szárítást a legjobb szabad levegőn végezni, amennyiben nem nagy a levegő pollenkoncentrációja, fűtési szezonban viszont nagyon praktikus megoldás a szárítógép használata.
Magát az ágyneműt is mossuk ki félévente, de évente legalább! (Az egy-két évre elfelejtett mosatlan párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ürülékük teheti ki.) Naponta kiadósan szellőztessük a szobákat, különösen a hálószobát!
Az allergiás betegeknek nem javasolt megosztani a hálószobát a családi kedvencekkel! Sőt, ne is fésülködjünk a hálószobában!
Nyáron – ahogy nagyanyáinktól láthattuk – levegőztessük, napoztassuk az ágyneműket, hogy felfrissüljenek! Az atkák ugyanis sötétségkedvelő lények, a napsugárzás elpusztítja őket.
A lehető legkevesebb tárgy legyen a hálószobában! Költöztessük könyveinket, dísztárgyainkat másik szobába, lehetőség szerint az ágy alatt se tároljunk semmit! A felesleges porfogókat távolítsunk el!
Minimalizáljunk! Nem csak a hálószobát, egész beltéri környezetünket. Lakásunkat ne zsúfoljuk tele növényekkel, amin a penészgomba növekedhet! Lehetőleg ne tartsunk akváriumot. Különös gonddal szorítsuk vissza a lakástextil, kárpit jelenlétét, mint szőnyeg, falvédő, plüssállat, textil lámpaernyő, textil anyagú tapéta, stb. A padló lehetőleg könnyen mosható legyen, hézagmentesen záródó hajópadló, parketta, vagy csempe, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyűek legyenek, a sötétítőfüggöny és nehéz drapériák helyett használjunk rolót, reluxát! Az ablaküveget és keretet rendszeresen töröljük át, portalanítsuk, és gőztisztítóval fertőtlenítsük. Ami a bútorkápitot illeti, a bőrhuzat előnyösebb, mint a szövet.
Minél kevesebb plüssjátékot adjunk gyermekeinknek! Olyan játékokat válasszunk, melyek szivaccsal vannak kitömve, és 60 Celsius fokon moshatók. A plüssállatok napoztatása – akárcsak az ágyneműk esetében – sokat segíthet, ahogy a fagyasztás is, ha 12 órán át a jégszekrényben tartod, mert -20 fokon a poratkák elpusztulnak. Ezután alaposan ütögesd ki, vagy mossad át, mert az ürülék viszont csak mosással távolítható el.
A zuhanytálcát, kádat, mosdót, csempéket tisztítsuk ecettel, vagy citromsavval! Gőztisztítóval is érdemes fertőtleníteni!
Télidőben lehetőleg egyformán fűtsük a szobákat! A levegőpárásítót sose tegyük fűtőtest közelébe!
Takarítsunk rendszeresen! Söprés helyett, (söpréssel felkavarjuk a port a levegőben) porszívózzunk minél többször! Használjunk HEPA-szűrős porszívót! HEPA filter = high-efficiency particulate air filter. A HEPA-szűrő 99.97 százalékos hatékonysággal szűri ki a porrészecskéket, egészen 0,3 mikrométeres nagyságig, így csökkenti a porszívózás miatt a levegőben szálló allergének mennyiségét.
Portörléshez mindig nedves ruhát használjunk! Egy csepp eukaliptuszolaj segít elűzni az atkákat.
Légszűrők A légszűrők a levegőben keringő allergének kiszűrésére alkalmasak. A kombinált készülékek mechanikus és elektrosztatikus szűrő hatást is kifejtenek. Gázok megkötésére egyik típus sem képes, ilyen célra a speciális kémiai filterek vagy aktív szénnel működő berendezések alkalmasak – olvasható Dr. Kalmár Ferenc Belső környezet minősége c. egyetemi jegyzetében. A légkondicionáló berendezésekkel a házon kívüli allergének (pollenek, gomba spórák) jórészt kirekeszthetők. Egyes klíma berendezésekkel a páratartalom is csökkenthető.
Poros ruháinkat és cipőinket soha ne a lakószobában cseréljük le!